2021. október. 27., szerda - Szabina.

Az autoimmun folyamatokban központi szerepet játszó citokinek célzott gátlása biológiai terápiákkal több mint két évtizede széles körben alkalmazott, hatékony eszköz a rheumatoid arthritis (RA) kezelésében.

A szeronegatív arthritiseken belül a legnagyobb differenciáldiagnosztikai kihívást a szeronegatív rheumatoid arthritis jelenti. Az alábbi három beteg kórtörténetének rövid bemutatása próbál arra rávilágítani, hogy időnként szakemberek számára is komoly nehézséget jelenthet a korrekt diagnózis felállítása, mely terápiás és prognosztikus következményekkel is járhat.

A rheumatoid arthritis (RA) szimmetrikus, destruktív, sokízületi gyulladással járó kórkép, ami a népesség kb. 0,5%-át érinti. Ez a kórkép a szerzett dizabilitás leggyakoribb oka az európai országokban, így hazánkban is. Alapvető fontosságú a több tízezer beteg korai diagnosztizálása és a kezelés időben történő elindídása.

Az orvosi-egészségügyi ellátás az emberiség szakmai orientációjú munkamegosztásának kialakulása óta folyamatosan hiányokkal küzd. A hiányok, melyek érintik a szakképzett munkaerőt, az anyagi erőforrásokat, a szervezettség fokát stb. és a leküzdésükre tett erőfeszítések feltehetően még hosszú ideig - vélhetően még beláthatatlan ideig - jellemezni fogják a társadalmat, így ezen belül az egészségügyi ellátó rendszereket is.

Egy új gyógyszer forgalomba hozatali engedélyezése a klinikai vizsgálatokból származó eredményeken, az előnyök és kockázatok értékelésén alapszik. A klinikai vizsgálatokban résztvevő személyeknek szigorú beválasztási és kizárási kritériumoknak kell megfelelniük, kiválogatva a betegek azon szűk körét, akik feltehetőleg a legtöbbet profitálják majd a terápiából és akiknél a legkevesebb mellékhatás várható.