2024. április. 20., szombat - Tivadar.

A korszerű szívinfarktus-ellátás ellenére a hosszú távú halálozási adatok magasabbak a nyugat- és észak-európai országokénál. Ennek oka többek között, hogy a laikusokra építhető újraélesztés még kezdetleges stádiumban van, a magyarországi infarktusos betegek több társbetegségben szenvednek, a hezitációs idejük átlagosan hosszabb, az ST elevációval nem járó infarktusos betegek invazív ellátásának aránya még mindig alacsony, valamint hogy a betegek egészségtudatos magatartása az infarktust követően nagyon rossz. A helyzet javítása érdekében számos tevékenység folyik.

Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma. Egy új szabályozási és finanszírozási javaslatcsomag célja, hogy, növekedjen elégedettsége, javuljanak az életkilátásaik, az életminőségük, rehabilitálhatóságuk, munkaképességük, a közpénzek felhasználásának hatékonysága és az esélyegyenlőség a korszerű terápiához való hozzáférésben, továbbá, hogy csökkenjen a visszafordíthatatlan kimenetelű amputációk száma.

A műszívkezelés segítségével csökkenthető a szívtranszplantációs várólistán lévők halálozási rátája, a betegek otthonukba bocsáthatók, szervfunkcióik a megfelelő perfúzió következtében javulnak, és többségük jó életminőséggel és jó általános állapotban juttatható el a végleges megoldást jelentő szívátültetésig.

A beteg kardiovaszkuláris rizikójától függően a lipidcsökkentő kezelést hierarchikus rendszerben, az életmódbeli és gyógyszeres kezelési lehetőségeket kombinálva építjük fel.

A 2010-es években az intervenciós kardiológia felgyorsulásának tanúi lehetünk. Az újabb és újabb eszközökkel, illetve a régi eszközök újragondolásával munkánk egyre hatékonyabb.

Az Európai Kardiológus Társaság által kiadott 2016-os szívelégtelenség ajánlásban egy új gyógyszerkomplex került bevezetésre a szisztolés szívelégtelenség bázisterápiájának részeként.

A szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozás a vezető mortalitási tényező a világ fejlett országaiban. Az elmúlt évtizedekben a halálozás jelentős csökkenésének lehettünk tanúi, mely hatására már nem minden második, csak közel minden harmadik fatális esemény kardiovaszkuláris eredetű.