2024. november. 05., kedd - Imre.

ASSZISZTENSKÉPZÉS!

Az ESC 2021-es Szívelégtelenség (HF) ajánlásában a krónikus szívelégtelen betegeket a bal kamrai ejekciós frakció (EF) alapján 3 csoportba sorolják: megtartott (HFpEF), enyhén csökkent (HFmrEF) és csökkent (HFrEF) EF-val rendelkező betegek. Diagnosztizálásukban továbbra is kulcsfontosságú a tünetek és rizikófaktorok felmérése, az EKG és a képalkotó vizsgálatok (elsősorban ez echocardiographia), valamint a laborvizsgálatok elvégzése (kiemelten az NT-proBNP, mint szívelégtelenség „gold standard” biomarker).

Bár a HFrEF kezelési lehetőségei exponenciálisan bővültek az elmúlt évtizedben, a betegségben szenvedők életkilátásai változatlanul összevethetőek a leggyakoribb daganatos betegségben szenvedők életkilátásaival.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek szakmai irányelveknek megfelelő, magas szintű ellátása nem képzelhető el a betegek gondozása nélkül. Ez a gondozási folyamat multidiszciplináris szívelégtelenség-ambulanciák keretein belül történik. Ezeknek az ambulanciáknak kulcsfigurája a szívelégtelenség-nővér.

A szívelégtelenség napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája. Jelenleg is magas és egyre növekvő prevalenciájú kórkép. Számos probléma merül fel a szívelégtelen betegek gondozásával kapcsolatban, mely problémák egy jól szervezett gondozási program keretében megoldhatók.

Az előadás a szívelégtelenséggel kapcsolatos legfontosabb alapismereteket tekinti át: a kórkép fogalma, prevalenciája, prognózisa, egészségügyi, társadalmi és gazdasági jelentősége, klinikai megjelenési formái és patofiziológiája kerülnek tárgyalásra.