Kidolgozták a XXI. század törzskartonját

A törzskarton része az alapellátás megújításának; e nélkül esélytelenek vagyunk a problémák megoldásában – mondta korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A törzskartonok szakmai tartalmáról már folytak egyeztetések, a HaOSz most konkrét javaslatot dolgozott ki az adatgyűjtő lap tartalmára.

A háziorvosi törzskarton fogalma 1997-óta ismert, az ebben szereplő adatokat korcsoporttól függően időszakonként meg kell újítani, úgy hogy a bevezetés óta senki nem definiálta, hogy mi a törzskarton fogalma, pontosan milyen adatokat kell tartalmaznia, ki veszi fel azokat, hol kell azt tárolni, ki és mikor férhet hozzá – tájékoztatta a MedicalOnline-t dr. Békássy Szabolcs, a HaOSz alapítója.

Ez év elején államigazgatási szinten is megjelent az igény a háziorvosi törzskarton tartalmi megújítására – idézi fel. Ezzel kapcsolatban 2016. júniusában megjelent egy minisztériumi végrehajtási rendelet-tervezet, amely tartalmazta a törzskarton új adattartalmát is. Ezzel az anyaggal a szervezet legnagyobb problémája az, hogy ebben sem definiáljak a kartont, alapvető kérdésekre sem ad választ. Nem derül ki többek között az sem, hogy, mi az adatok felvételének a célja, ki, és kinek veszi fel azokat. Nyitott kérdés az is, mi fogja motiválni az adatfelvevőt és a pácienst a kitöltésben. Nem világos, milyen egészségnyeresége lesz ennek a munkának, és hogy előreláthatóan mennyire lesznek validak a háziorvosnál felvett adatok, ahogyan a háziorvosok egyelőre nem tudnak arról sem, hogy szakmai konszenzuson alapszik-e a kérdések összeállítása?

Véleményünk szerint a fenti kérdések megválaszolását követően lehet megtölteni szakmai tartalommal az „új típusú” törzskartonok rendszerét – foglalja össze Békássy Szabolcs. A HaOSz javaslata egy előremutató, XXI. századi, széles körű háziorvosi szakmai konszenzuson alapuló rendszer kialakítása, amely rövid idő alatt hozzájárulhat a magyarországi betegellátás minőségének jelentős fejlődéséhez.

A szervezet az alábbi módon definiálta az új típusú törzskartont: „Minden korosztályban, minden társadalmi csoportban, orvos szakmailag releváns egészségügyi alapadatok, melyek elősegítik a páciens korrekt kivizsgálási, gondozási, kezelési stratégiáját a háziorvosi ellátásban, a foglalkozás-egészségügyben, a szakellátásban, és a kórházi ellátásban, orvosszakértői vizsgálatoknál.”

Ne csak a háziorvosok frissítsék

A HaOSz úgy gondolja, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetésének kapujában az új típusú törzskarton tárolásának is itt a helye, melyhez minden pácienst ellátó orvos hozzáfér, beleértve a foglakozás-egészségügyi szakorvost is, s melyek szerkesztéséhez kompetenciák alapján minden orvosnak jogosultsága van. Minden orvos-beteg találkozás alkalmával – amennyiben a kompetenciaszintnek, törzskartonnak megfelelő vizsgálat történik –, az adott adattartalommal a törzskarton automatikusan megújul az EESZT-ben. A rendszer a következő háziorvosi vizitkor jelzi a törzskartonra felvezetett változásokat.

A rendszer lényege tehát a folyamatos változó adattartalom, az orvosi vizsgálatoknak, orvos-beteg találkozásoknak megfelelően. A minden orvos számára biztosított hozzáférés az alapellátásra zúduló terhek csökkentése (laborleletek, szakorvosi leletek azonnali érkeztetése) mellett költséghatékony is lehet azáltal, hogy például az adott szakrendelés orvosa nem kér ismételt vérvizsgálati elemeket, ha azok a közelmúltban az adott páciensnél egyébként elkészültek – magyarázza Békássy doktor. Kiemelendő, hogy ez a szakellátást nem terhelné plusz adminisztratív feladatokkal, hisz a betegellátás dokumentációját jelenleg is el kell végezniük, az adatfeltöltés pedig lehetne automatikus. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, az informatikai rendszerek felkészítése is elengedhetetlen, de a HaOSz véleménye szerint 2018. január 1-jétől élesben működhetne a törzskartonrendszer.

A HaOSz 18 éven felüli korosztály új típusú törzskartonjával kapcsolatos részletes megoldási javaslatot dolgozott ki, amelyet itt olvashat. A gyermekekre vonatkozó törzskarton javaslatukat a házi gyermekorvosi szakmai szervezetekkel történő egyeztetést követően publikálják.

Iparosok vagy orvosok?

Mentességet kapnak a helyi iparűzési adó alól jövő évtől a háziorvos és védőnő vállalkozók Budapesten – döntött szerdai ülésén egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. A vonatkozó rendeletet úgy módosították, hogy nem kell HIPA-t fizetni, ha a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. A Háziorvosok Online Szervezete (HaOSz) az e döntést is megalapozó szabályozás módosítását kezdeményezi.

Az érvényben lévő jogszabály szerint az önkormányzatoknak lehetőségük van az alapellátási vállalkozások számára elengedni a HIPA-t, amennyiben a vállalkozás adóalapja nem haladja meg az évi 20 millió forintot, és az adóalap legalább 80 százaléka közvetlen OEP finanszírozásból származik. Azonban ez csupán egy lehetőség a helyhatóságok számára, ennek megfelelően a legtöbb praxisnak nem is adták meg ezt a kedvezményt – emlékeztet a HaOSz alapítója.

A jelenleg működő háziorvosi vállalkozások azonban – hogy biztosítsák fenntarthatóságukat – egyéb, OEP finanszírozástól független tevékenységeket is végeznek, például ügyeleti ellátást vállalnak vállalkozási formában személyes közreműködőként, vagy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Ezért a HaOSz azt javasolja, hogy a vonatkozó jogszabály úgy módosuljon, hogy az önkormányzat rendeletben deklarálja, hogy az alapellátási vállalkozások esetében (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, alapellátási ügyeleti, védőnői, iskolaorvosi ellátások) az alapellátás működtetéséért fizetett központi finanszírozás nem képezi a helyi iparűzési adó adóalapját, vagyis az OEP-től származó bevétel a helyi iparűzési adó tekintetében adómentességet élvezzen valamennyi alapellátási vállalkozás esetében.

Az alapellátási vállalkozások számára kötelező a Magyar Orvosi Kamarai (MOK) tagság, s az ehhez fűződő tagdíj fizetése, mindemellett iparkamarai hozzájárulást is fizetniük kell a háziorvosoknak egy 2012. január 1-jétől érvénybe lépett rendelkezés értelmében – emlékeztet Békássy doktor, hangsúlyozva, hogy az alapellátók számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) semmiféle szolgáltatást nem nyújt.

A HaOSz azt javasolja, hogy módosítsák a vonatkozó jogszabályt aszerint, hogy azok az alapellátási vállalkozások (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, alapellátási ügyeleti, védőnői, iskolaorvosi ellátások), amelyek esetében a vállalkozás adóalapjának adóévben legalább a 80 százaléka alapellátási tevékenységből származik, és a vállalkozást működtető orvos az orvoskamarai tagdíjat megfizeti, mentesüljön az MKIK-nak fizetett hozzájárulás alól.