Évek óta üvöltik
Bajban van a gyermekorvosi szakma – de nem az orvos kevés, hanem a rendszer rossz. Évtizedek óta. A Vasárnapi Hírek összeállítása.
Dr. Huszár András kettő híján negyven éve házigyermekorvos a „nyóckerben”.
Azok kedvéért, akik kevésbé járatosak a fővárosban: ez az egyik legnehezebb terep. A családok nagy része mélyszegénységben él, a mindennapi megélhetés többnyire csak illúzió. Nem igazán vonzó hely egy pályakezdő orvosnak. Vagyis, amikor Huszár doktor nyugdíjba megy, az lesz a legfontosabb kérdés: ki veszi át a praxisát?
„Az országban 1500 házi gyermekorvosi praxis van, ebből 669 az én korosztályom, vagyis a hatvan év feletti. Sokan vannak hetven felett, és még nyolcvan felett is kilencen praktizálnak – mondja Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének egykori elnöke. – Én egyelőre még bírom, és ha rajtam múlik, két évig biztosan csinálom is. Az önkormányzatom nagyon számít rám. De bármikor jöhet egy eltévedt betegség, és akkor minden borul.”
Huszár doktor körzetében korábban öten dolgoztak, ma már csak hárman. A távozó orvosok betegeit elosztották egymás között. „A praxisom most nagyjából ezerfős. Ez körülbelül 10 százalékkal magasabb az átlagosnál. Ha valamelyikünk nyugdíjba, vagy uram bocsá’ szabadságra megy, az jelentősen rontaná az ellátás minőségét.”
Gyermekeket nemcsak házigyermekorvosok, hanem „sima” háziorvosok is ellátnak (a törvény szerint elláthatnak). Vidéken, főleg a kisebb településeken, ritkábban lakott területeken ez a gyakorlat. A főváros mellett máshol, például Szegeden is úgy szűnnek meg gyermek praxisok, hogy nincs utánpótlás. Ennek egyik oka az, hogy öregedőben a szakma, az utánpótlás pedig lassú – és kevés.
Az „ősbűnt” a Bajnai-kormány követte el, amely 2009-ben megszüntette az államilag finanszírozott rezidensképzést. Az elképzelés az volt, hogy a kórházak, egyetemek, klinikák kiképzik a nekik szükséges rezidenseket. A házigyermekorvosok már akkor jelezték, hogy ez nem hogy nem oldja meg, de tovább mélyíti problémáikat. A gyermekorvosi keretszámokba ugyanis soha nem számolták bele a területi ellátáshoz szükséges orvosokat. „Hogy miért? Hanyagságból. Miközben évek óta üvöltjük, hogy ez így nem fog menni” – mondja Huszár András. Időközben ez a probléma megoldódott, két éve ismét az állam állja a rezidensek képzését.
Újra vannak gyermekorvos-rezidensek, akik – ha egyszer majd végeznek – elkezdik betölteni az üres állásokat. Ha minden jól megy, 20-30 év múlva már akár elegendő számú házigyermekorvos is lehetne.
De semmi nem megy jól... „A korrekció megtörtént, ám a hiányzó 150-200 gyermekorvost csak a legoptimálisabb esetben pótolhatnánk sok év alatt – mondja prof. dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója.
