Életmód orvoslásról háziorvosoknak
November második hétvégéjén az életmód orvoslásról tartottak szimpóziumot egy győri szakmai továbbképzésen.
Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke és kollégái a megjelent háziorvosoknak beszéltek az életmód orvoslás jelentőségéről a gyógyításban.
Az életmód orvoslás lehetőségei
A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) és a Pécsi Szakképzési Központ Háziorvostan kötelező szintentartó továbbképzésén volt alkalma az érdeklődő házorvosoknak megismerkedni az életmód orvoslás alapvetéseivel és azok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel. A szervezet meghívásának eleget téve, a szimpóziumot a téma szakértői prezentálták.
Dr. Apor Péter Több tabletta vagy több mozgás? címmel a mozgásterápia eredményeiről ismertetett meggyőző eredményeket. Varga Dóra dietetikus Gyógyító táplálkozás című előadásában az életmód másik alappillérét, a táplálkozásterápiát állította középpontba. Dr. Babai László az Életmód orvoslás a szakmai ajánlásokban című prezentációjában az életmód terápia nemzetközi és hazai kutatásaira, eredményeire hívta fel a mindennapi gyakorlatban a betegekkel először találkozó háziorvosok figyelmét.
Fontos volt számunka ez a szimpózium, hiszen tudjuk, hogy a háziorvosok találkoznak a legtöbbet a mindennapokban az életmód befolyásolta betegségekkel. Ezek elsősorban a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a koleszterinszint emelkedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések. Tény, hogy ma minden 3. felnőtt magas vérnyomásban szenved, minden 6. cukorbeteg vagy prediabéteszes, 3-ból 2 felnőttnek emelkedett a koleszterinszintje. Egyértelműen ezek a kórképek teszik ki a betegségek legnagyobb hányadát, ezek szövődményei a halálozások leggyakoribb okai, és az egészségügyi ellátó büdzsét is ezek terhelik leginkább – hangsúlyozta dr. Babai László. – Gazdaságilag bizonyított, hogy a legolcsóbb kezelési mód az életmód-kezelés. Ez ugyanis önmagában, gyógyszer nélkül képes egy kezdődő cukorbetegségben a vércukorszintet normalizálni, kezdődő magas vérnyomásnál a vérnyomást a kívánt 140/90 Hgmm alá csökkenteni, miközben az előrehaladott betegségeknél is csökkenti a gyógyszerigényt, a halálozás kockázatát és javítja az életminőséget.
Babai doktor előadásából kiderült, hogy nem csak az egyénnek, de a társadalomnak is komoly károkat tudnak okozni az helytelen életmódi tényezők. 2010-ben Magyarországon az alábbi egészségveszteségek keletkeztek: dohányzás: 680 Mrd Ft; túlsúly, elhízás: 656 Mrd Ft; fizikai inaktivitás: 281 Mrd Ft. Mindezen tények ismeretében nem lehet kérdés, milyen szerepe van az életmód orvoslásnak a 21. század gyógyításában, a kérdés csupán az, meddig késlekedhetünk a bevezetésével.
A mozgás és táplálkozás szerepe megkérdőjelezhetetlen a gyógyításban
Dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvostól többek közt megtudhatták a hallgatók, hogy a WHO 2016-2025-ös Európai Uniós akciótervében szerepel a 10 %-os fizikai aktivitás-növelés teljes lakossági szinten. A világszervezet csupán ettől a változtatástól ugyanis jelentős változásokat remél:25 %-os relatív csökkenést a szív-érrendszeribetegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában, 25 %-os relatív csökkenést a magasvérnyomás-betegség előfordulásában, a cukorbetegség és az elhízás terjedésének megállításában.
Varga Dóra dietetikus a hippokratészi elvből (Étked váljék gyógyszereddé, s gyógyszered legyen az étked) kiindulva haladt előadásában, melynek konklúziójaként a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és az MTA Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága ajánlásával összeállított Okostányér programot ismertette, mint egy általános táplálkozási elveket magában foglaló, élelmiszer alapú táplálkozási ajánlás a táplálkozásterápia kiinduló pontjaként. Eszerint az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás szabályai: legalább 4 adag zöldség vagy gyümölcs naponta, amiből legalább 1 adag friss vagy nyers. A burgonya nem számítható be a 4 adagba. (1 adag = 10 dkg friss, párolt, főtt zöldség, gyümölcs vagy 1 közepes alma vagy 1 kis tányér saláta vagy 1 kis pohárnyi bogyós gyümölcs). Napi 3 adag gabonaféle, amiből legalább 1 adag teljes értékű. (1 adag = 1 péksütemény vagy 20 dkg tészta/rizs vagy 3 evőkanál gabonapehely/müzli). Minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét. Napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott. (1 adag = 2 dl tej/joghurt/kefír vagy 5 dkg túró vagy 3 dkg sajt vagy 10 dkg hús vagy 15 dkg hal vagy 5 dkg felvágott vagy 1 tojás). 8 pohár folyadékot kellene naponta fogyasztani, amiből legalább 5 pohár víz. Ajánlott csökkenteni az elfogyasztott só, zsiradék és cukor mennyiségét.
Ugyanakkor Varga Dóra hangsúlyozta, hogy a táplálkozásterápia során minden esetben a legfontosabb irányelv az egyénre szabott célok meghatározása. Az olyan általános irányelvek, mint az Okostányér ajánlásai, jó kiindulópontot jelenthetnek, de minden esetben egyénre szabott tanácsokat kell adni a hatékony terápia érdekében.
Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke pedig előadásának bevezetőjében feltette a talán legaktuálisabb kérdéseket: hol szerepel ma a mozgás- és táplálkozásterápia az egyes betegségek kezelési algoritmusában, a szakmai irányelvekben? Hol kell, hogy használja, és hol tudja használni egy háziorvos a mindennapi gyógyításban az életmód orvoslást? A szemléletformálás jelentőségét Babai doktor számos nemzetközileg elfogadott irányelvvel igazolta a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség és a dyslipidémia tekintetében, amely betegségek felismerésében és kísérésében jelentős szerep hárul a háziorvosokra. Az ÉMOT elnöke szerint a cél feltétlenül az életmód orvoslás hazai meghonosítása, amely felé ismét egy fontos lépést jelentett a győri szimpózium.
