Merre tovább, a hazai oxigénterápiás ellátásban?
Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot. A gyógyászati segédeszközök áfájának csökkentése mellett a terápiában használt eszközök támogatásának emelése is szóba kerülhet a közeljövőben.
Egy a Nemzeti Közleménytárban megjelent augusztusi információ szerint a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) kedvezményes ÁFA-kulcs bevezetését és a támogatási rendszer korszerűsítését kezdeményezte a receptre felírható segédeszközök esetén. Mint emlékeztettek, a kormány döntése értelmében a vényköteles gyógyszereket vásárló betegek kiadásai szeptembertől csökkennek: üdvözölték a jogszabályt, amely szerint 0%-ra csökken a vényköteles gyógyszerek áfája, következő lépésnek viszont határozottan azt javasolták, hogy sorolják a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközöket is a kedvezményes, 5%-os áfakulcs alá – egyben kérték a lényegében mintegy két évtizede változatlan támogatási rendszer korszerűsítését.
A gyse-rendszer teljes átalakítását szeretnék
A FESZ ennek érdekében levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, Hegedűs Zsolt és Kármán András miniszterekhez és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon több százezer ember életéhez és terápiájához nélkülözhetetlenek a gyógyászati segédeszközök. Egy sztómaterápiás eszköz, kerekesszék, modern sebkezelő kötszer vagy inkontinencia-segédeszköz a betegek számára nem árucikk, hanem a kezelés, az önálló életvitel és sok esetben a munkaképesség megőrzésének alapvető feltétele. A szövetség részt vett az egészségügyi kormányzattal egy, a gyógyászati segédeszköz-ellátás jövőjéről folytatott szakmai egyeztetésen, ezt megelőzően pedig koncepcionális javaslatcsomagot juttatott el minisztérium részére. Jelezték, hogy nem egyszerűen áfacsökkentést javasolnak, hanem a gyógyászati segédeszközellátó-rendszer teljes átalakítását szeretnék elérni.
Palack és/vagy koncentrátor?
A segédeszközöket tekintve sokakat érint az oxigénterápia, amelyet ma palackokkal, illetve oxigénkoncentrátorokkal valósíthatnak meg Magyarországon. Az eszközök a légzőszervi- és onkológiai betegek, valamint a kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedők életét hosszabbítják meg, javítva az életminőségüket.
Az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában jelentős szerepet vállaló piaci szereplők információink szerint már júliusban a FESZ-hez fordultak annak érdekében, hogy kezdeményezzék a gyógyászati segédeszközök jelenlegi 27%-os áfakulcsának 5%-ra csökkentését, valamint az otthoni oxigénterápiában alkalmazott oxigénkoncentrátorok jelenlegi 98%-os tb-támogatásának 100%-ra emelését. Kérésüket az egészségbiztosító nyilvánosan elérhető adatbázisában található adatok alátámasztják, így ez ügyben találkozót kezdeményeztek az egészségügyi miniszterrel is.
Anomáliák és javaslatok
Az otthoni oxigénterápiában jelenleg számos anomália van. Jelentős gond, hogy ma az oxigénterápiában alkalmazott, a gyse-törzsben található oxigénkoncentrátorok támogatott formában történő rendelésére kardiológus szakorvos nem jogosult, miközben a gyógyszertörzsben szereplő oxigénpalackot például ugyanő rendelhet a betegek számára. Mindez egyebek között azért érdekes, mert az oxigénpalackok alkalmazása egyrészt nagyobb kiadást jelent a betegnek, másrészt szakmai vélemények szerint a palacknál sokkal biztonságosabb az oxigénkoncentrátorok használata – elegendő felidézni, hányszor okozott tűz esetén robbanást oxigénpalack csak a közelmúltban, valamint érdemes megjegyezni azt is, hogy a Covid-világjárvány idején számos ország és a WHO is az oxigénkoncentrátorok beszerzését javasolta a rászoruló betegek számára. Ezek az eszközök ma elsőként választandó terápiás eszköznek minősülnek, amit a hazai szakmai irányelvek is megerősítenek. Az Egészségügyi szakmai irányelv a krónikus obstruktív tüdőbetegség diagnosztikájáról, kezeléséről és gondozásáról egyértelműen kimondja, hogy „…Az oxigénkoncentrátor a legalacsonyabb fajlagos költségű preferált oxigénforrás...”, azaz a legmagasabb szintű szakmai ajánlás is ezen eszközök alkalmazását támogatja. Az irányelv korábbi verziójában az is szerepelt, hogy: „Az oxigénpalackok bérlete olcsó ugyan, és a gyors palackcsere Budapesten és a nagyobb vidéki városokban megoldott, de a nagyméretű (3 köbméteres) palack, napi 15 órán át tartó oxigénadagolás mellett, 2-3 nap alatt kiürül...
Csupán néhány adat
A palackot a betegnek hetente kb. kétszer cseréltetnie kell, s havonta ez az ellátási forma több, mint 80 ezer forintjába kerül az államnak, míg a koncentrátort nem kell cserélni, s mintegy 6630 forintot jelent havonta a biztosító kiadásaiban – a betegnek 4172 forintjába kerül a kölcsönzése évente. (A palackot a gyógyszerekhez hasonlóan 300 forintos „dobozdíj” terheli.)
Javasolják ezért a szakértők a jelenlegi 6630 forintos bázisár (nettó támogatás, 30 napi kölcsönzési díjra) 9908 Ft-ra történő módosítását, miután a koncentrátoros ellátás jelenleg több mint tizenkétszer olcsóbb a finanszírozónak, mint a palackos.
Az oxigénkoncentrátoros ellátásról tudni kell, hogy folyamatos, gyakorlatilag ki nem ürülő oxigénforrást biztosít, nincs szükség folyamatos receptfelírásra (orvos-beteg találkozásra), az éves finanszírozási díj mellett koncentrátorral akár 12-szer több beteg ellátása biztosítható, mint palackos rendszerben, ami különösen fontos például az onkológiai és palliatív ellátásban. Palackos ellátásnál a szolgáltatóra hárul a csere megszervezése, a palackok tűz esetén felrobbanhatnak és a havi terápiás költség koncentrátorral akár 90%-kal alacsonyabb.
Mint a szakértők jelzik, az adatok egyértelműen mutatják, hogy az oxigénkoncentrátoros ellátás nagyságrendekkel alacsonyabb költséget jelent a költségvetés szempontjából. A piaci szereplők szerint ezért nemcsak az áfa és a támogatás mértékét lenne indokolt megváltoztatni, hanem például azt is, hogy az indikációs kört egészítsék ki a megfelelő kardiológiai kórképekkel, s vizsgálják felül az oxigénkoncentrátorok felírási jogosultságát.
Javaslatuk szerint az oxigénium gáz-oxigén palackhoz hasonlóan a koncentrátorokat is felírhatnák csecsemő- és gyermekkardiológusok, gyermektüdőgyógyászok, kardiológusok és tüdőgyógyászok -- járóbeteg-szakrendelésen, illetve fekvőbeteg-gyógyintézetben is.
Ma a házi oxigénellátás palackos és cseppfolyós formái a gyógyszertörzsben szerepelnek, ahol az alkalmazott áfatartalom 5%-ról 0%-ra csökkent. Ezzel szemben az oxigénkoncentrátorok – amelyek a gyógyászati segédeszközök körébe tartoznak – jelenleg 27%-os áfával terheltek. Ez a különbség a betegek és az ellátórendszer számára is indokolatlan hátrányt jelenthet, különösen annak fényében, hogy itthon már több beteg használ oxigénkoncentrátort, mint oxigénpalackot.
