Hordozható oxigénkoncentrátor: klinikai előnyök, költséghatékonyság és betegpreferenciák

Az oxigénterápia olyan állapotok, betegségek esetén nyújt segítséget, mint krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőfibrózis, szívelégtelenség, súlyos, hosszú ideje fennálló asztma, pulmonális hipertenzió, cisztás fibrózis, illetve légzési problémák, amelyek az elhízással és fennálló alapbetegség kombinációjával függnek össze (1-6).

A hosszú távú oxigénterápia (LTOT) megvalósítására több lehetőség kínálkozik, így a palackos oxigén, illetve az oxigénkoncentrátor. Az oxigénkoncentrátorok között elérhetők az ún. hordozható oxigénkoncentrátorok (POC) (1-5,7,8). 

A hosszú távú oxigénterápia megvalósítása a legújabb technológiával: hordozható oxigénkoncentrátor

A hordozható oxigénkoncentrátorok legfőbb előnye azok hordozhatósága, amely a páciens számára szabadabb mozgást tesz lehetővé, akár repülőn utazást is. Hangsúlyozandó, hogy a POC által lehetővé tett szabadabb mozgás és mobilitás a beteg életminőségének javulását eredményezi (7,8).

Az 1990-es évek vége felé megjelent, majd rohamosan terjedő hordozható oxigénkoncentrátorok méretükben kicsi, alacsony tömegű, kompakt és mobil egységek, amelyek gyártótól és modelltől függően különböznek a méretükben, a tömegükben, az oxigén áramlási paramétereiben (liter/perc), az elemük élettartamában stb. (7). A készülékek folyamatos vagy pulzus üzemmódban működtethetők. Míg előbbi az oxigén konstans áramlási intenzitással való folyamatos ellátását biztosítja, addig pulzus üzemmódban „bóluszok” formájában áll rendelkezésre az oxigén akkor, ha a készülékhasználó lélegzetet vesz (7).

Azon páciensek számára, akik aktív életet élnek és gyakran távol vannak otthonuktól, és nincs a közelben energiaforrás (áramforrás), a hordozható oxigénkoncentrátor a legjobb választás (7).

Vizsgálatok sora, köztük az elmúlt években publikáltak is, hasonlította össze a hordozható oxigénkoncentrátorok és egyéb LTOT eszközök használatához köthető kimeneteket – egészségre gyakorolt hatás, a használat kényelme, illetve költséghatékonysági szempontokból (1-5).

- Az LTOT eszközöket egymással összehasonlító vizsgálatok nem mutatták ki azt, hogy a POC különböző modalitásai (köztük oxigénszaturáció, Borg-pontszám vagy 6 perces járásteszt eredménye) jelentősen eltérnének az egyéb LTOT eszközökétől (2).

- Randomizált elrendezésű, többkarú vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy COPD betegeknél a klinikai kimeneteket illetően, így az oxigénszaturáció és a sétatávolság és az oxigénhasználati idő vonatkozásában, nincs különbség a palackos oxigén és a hordozható oxigénkoncentrátor használata között (7).

- Több szakirodalomi adat rámutat arra, hogy az oxigénkoncentrátorok és az egyéb LTOT eszközök (palackos oxigén) összehasonlításából az oxigénkoncentrátorok kerülnek ki kedvezően, a betegelégedettségi és költséghatékonysági szempontokat tekintve (1-5,7,9).

- Hosszú távú alkalmazást tekintve az oxigénkoncentrátorok költséghatékonyabbak, mint a palackos oxigénnel való ellátás (7).

- Friss vizsgálati eredmények is rámutatnak a betegek számára a szabadabb mozgás és mobilitás lehetőségét kínáló LTOT eszközök szuperioritására. Nemrégiben publikált európai (franciaországi) vizsgálati eredmények szerint az innovatív hordozható oxigénkoncentrátorokhoz előnyök köthetők, mind a költséghatékonyság, mind a jobb túlélés, mind pedig az egészségügyi ellátásra való rászorulás vonatkozásában – az egyéb LTOT eszközökkel való összehasonlításban (palackos oxigén, folyékony oxigén, nem hordozható oxigénkoncentrátor) (2).

- Magyarországon jelenleg a havi terápiás költség (a Társadalombiztosító fedezi) a palackos oxigénellátás esetén nettó 40-80.000 Ft közötti, cseppfolyós oxigénellátás esetén nettó 34-80.000 Ft közötti, míg stacionárius oxigénkoncentrátor esetében jelenleg nettó 6.630 Ft (9). 

Az oxigénkoncentrátorok világszerte tapasztalható térnyerését jól jelzi, hogy 2018-ban az orvosi célú oxigénkoncentrátorok globális piaca 1,75 milliárd USD volt. Az akkori előrejelzések évi 7,4%-os bővülést prognosztizáltak a 2019 és 2025 közötti időszakra (7). A dinamikus növekedést mutatja, hogy 2024-ben a piac már 3,59 milliárd USD-t tett ki (10). Az előrejelzések szerint 2035-re eléri a 7,003 milliárd USD-t az orvosi célú oxigénkoncentrátorok globális piaca (10).   

Hordozható oxigénkoncentrátor versus egyéb LTOT eszközök: eszközpreferenciák

A hordozható oxigénkoncentrátor – a hordozható oxigénpalackkal összehasonlítva – a betegek számára több mobilitást kínál, miközben használata nem társul szorongással, depresszióval, derült ki Maniscalo és Moretta vizsgálatából (4,5).

A vizsgálatba 30 COPD és intersticiális tüdőbetegségben (ILD) szenvedő pácienst bevonva azt elemezték, hogy a hordozható oxigénkoncentrátor, illetve a hordozható oxigénpalack használata miként hat a betegek életminőségére, illetve miként befolyásolja az általuk megélt szorongás és depresszió szintjét. Minden betegnek lehetősége volt – random sorrendben – mindkét eszköz 1-1 hetes használatára. A két eszköz között nem mutatkozott különbség a betegek oxigén-szaturációját és a 6 perces sétatávolságot tekintve, miközben jelentős termék-preferenciabeli különbségek adódtak. A páciensek 73,3%-a jobbnak ítélte a hordozható oxigénkoncentrátort, elsősorban annak könnyű mozgathatósága és kisebb tömege miatt. Különösen a fiatalabb korú betegeket zavarta az oxigénpalackok nagyobb tömege. A betegségeket (COPD és ILD) tekintve nem adódott különbség az eszközök megítélésében (4,5). 

Hordozható oxigénkoncentrátor versus egyéb LTOT eszközök: eszközhasználati szokások

Az USA-ban minden évben körülbelül 1,5 millió beteg részesül LTOT-ben. Egy USA-beli retrospektív vizsgálatban a hordozható oxigénkoncentrátort használó betegek eszközhasználati szokásait írták le.

A vizsgálatba 134 beteget vontak be, átlagéletkoruk 69 ± 10,64 év volt, 69,4%-uk férfi. A betegek 79,9%-a COPD-s, 6,7%-a ILD-beteg, 3%-a Covid-beteg, 2,2%-a pulmonális hipertenzióval küzdő, 1,5%-a szívelégtelen beteg, 0,7%-a daganatos beteg volt. A hordozható oxigénkoncentrátor használatára vonatkozó szokásaikat a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan gyűjtötték, és az adatokat magukból a készülékekből nyerték ki vagy mobiltelefonos applikációval szerezték be. Az adatok értékeléséből kiderült, hogy a betegek naponta átlagosan 4,29 ± 3,23 órán át használták a hordozható oxigénkoncentrátort (tartomány: 0,35–15,52 óra/nap). Az előírt pulzus üzemmódot a páciensek 31,34%-a használta a készülékhasználati idő legalább 80%-ában. A betegek a készülék használati idejének 41,99 ± 33,33%-a alatt mozogtak, mobilak voltak. A készülékhasználat megbízhatóságát aláhúzza az a tény, hogy a készülék szervizét/javítását igénylő figyelmeztető jelek 1,63 eset/100 év használat gyakorisággal jelentkeztek (3). 

(Hordozható) oxigénkoncentrátor versus egyéb LTOT eszközök: egyes vizsgálatok szerint akár 75%-os megtakarítás is elérhető az oxigénkoncentrátorokkal

Az 1990-es évek elejétől kezdve számos, erőforrásokkal korlátozottan ellátott környezetben/térségben végzett tanulmány rámutatott arra, hogy az oxigénkoncentrátorok használata költséghatékonyabb a palackokénál, és akár 75%-os költségmegtakarítást is lehetővé tesznek (11).

Egy gambiai elméleti elemzés kimutatta, hogy ahol megbízható az energiaellátás (elektromos áram), a koncentrátorok költséghatékonyabbak a palackoknál, még akkor is, ha 5 évente újakat vásárolnak belőlük (11). 

A palackos oxigénellátásról az oxigénkoncentrátorra való átállás – nemzetközi tapasztalatok alapján készített költségkalkulációk

2021-ben publikálták azokat a költségkalkulációkat, amelyek a palackos oxigénellátás oxigénkoncentrátorokkal való oxigénellátásra való cseréjét célozzák meg a Fidzsi szigetek valamennyi kórházában; tartva a jövőben is egy bizonyos mennyiségű palackos oxigént, biztonsági tartalékként. Megjegyzés: a Fidzsi-szigetek egy közepes-felső jövedelmű ország, amelynek a lakossága kb. 889 ezer fő, és a kalkulációkban – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) útmutatásának megfelelően – 15 betegágyanként számoltak 1 oxigénkoncentrátorral, amit egészségügyi intézményenként 1 további (tartalék) oxigénkoncentrátorral egészítettek ki (1,12). A költségkalkulációkat a Fidzsi-szigeteken található három, már korábban is oxigénkoncentrátort alkalmazó (minta)kórház költségeit figyelembe véve készítették el (1).

A közlemény szerzői 2021-ben azt írták, hogy „a jelenlegi helyzethez képest, amikor csak oxigénpalackok állnak rendelkezésre, egy minimális számú oxigénkoncentrátor (és emellett palackos oxigén tartalékként) használata 5 év alatt 434.032 fidzsi dollárba (tartomány: 327.940-506.920 fidzsi dollár) kerülne, ami a jelenlegi költség 55%-a (tartomány: 41–64%) lenne”. Vagyis, az óceániai országban a palackos helyett az oxigénkoncentrátorok intézményi alkalmazása várhatóan 45%-os költségmegtakarítással járna.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy az oxigénkoncentrátorok szélesebb körben való használata egyértelműen költségmegtakarítással járna, a Fidzsi-szigeteken és hasonló adottságokkal rendelkező egyéb helyeken is (1). 

Franciaország példája: kedvezőbb teljes túlélés mellett költséghatékonyság köthető a hordozható oxigénkoncentrátorhoz

Egy 2024-ben megjelent franciaországi retrospektív összehasonlító elemzésben krónikus légzési elégtelenséggel küzdő betegeknél vetették össze egymással a különböző otthon alkalmazott LTOT stratégiákat, mind az egészségi kimeneteket, mind a költségeket tekintve (2).

Az adatok a francia egészségbiztosítási rendszer országos szintű egészségügyi adminisztratív adatbázisából (Système National des Données de Santé; SNDS) származtak, amely 66 millió lakosra, Franciaország lakosságának több mint 99%-ára vonatkozóan tartalmaz információkat. A citált elemzésbe összesen 244.719 krónikus légzési elégtelenségben szenvedő, LTOT-t alkalmazó felnőtt páciens kezelési adatait vonták be, és az adataik a 2014 és 2020 közötti időperiódust ölelték fel. Az elemzésbe bevont betegek diagnosztizált COPD vagy egyéb betegség miatt részesültek LTOT-ben, átlagéletkoruk 75±12 év volt, a betegek 20%-a volt 65 évnél fiatalabb. A betegek 88%-nak legalább egy társbetegsége volt. (2).

A betegeket 4 csoportba sorolták az általuk használt LTOT eszköz(ök) szerint:

- 38%-uk használt nem hordozható oxigénkoncentrátort önmagában (egyéb LTOT eszköz nélkül)

- 38%-uk használt folyékony oxigént, önmagában vagy egyéb LTOT eszközzel kombinációban,

- 18%-uk használt hordozható oxigénkoncentrátort, önmagában vagy egyéb LTOT eszközzel kombinációban

-  9%-uk használt palackos oxigénellátást, önmagában vagy egyéb LTOT eszközzel kombinációban (2).

A különböző LTOT eszközök megbízható összehasonlítása érdekében az adott eszközöket használó betegcsoportokat – a betegek főbb jellemzői alapján – illesztették egymáshoz.

A 72 hónapos nyomonkövetés eredményei rámutattak arra, hogy az elhalálozás rizikója (összmortalitás) a hordozható oxigénkoncentrátorral rendelkező betegek csoportjában volt a legalacsonyabb, és az

- 13%-kal alacsonyabb volt, mint a kizárólag nem hordozható oxigénkoncentrátort alkalmazóknál,

- 15%-kal alacsonyabb volt, mint a palackos oxigénellátást használóknál és

- 12%-kal alacsonyabb volt, mint a folyékony oxigént alkalmazóknál (1. ábra).

1. ábra: Kaplan-Meier teljes túlélés görbék a hordozható oxigénkoncentrátor alkalmazása (kék görbe), illetve a palackos oxigénellátás (piros görbe) esetén. A medián túlélés hordozható oxigénkoncentrátor esetén 41,2 hónap (95% konfidenciaintervallum (CI) 40,0-42,3 hónap), palackos oxigénellátás esetén 33,3 hónap (95% CI 32,5-34,0 hónap). Ábra adaptálva Glezer et al. 2024 alapján (2).

A franciaországi adatok alapján az 1 betegre vetített összköltség a hordozható oxigénkoncentrátorral rendelkező betegek csoportjában

- 5%-kal magasabb volt, mint a kizárólag nem hordozható oxigénkoncentrátort alkalmazóknál,

- 4%-kal alacsonyabb volt, mint a palackos oxigénellátást használóknál és

- összemérhetőnek bizonyult a folyékony oxigént használóknál tapasztalt összköltséggel.

Az inkrementális költséghatékonysági ráta (ICER) alapján a hordozható oxigénkoncentrátor használata költséghatékonynak bizonyult a nem hordozható oxigénkoncentrátorral, a palackos oxigénnel és a folyékony oxigénnel szemben (2).

Összegzés

A hordozható oxigénkoncentrátorok használatának előnyeire nemzetközi vizsgálati eredmények, elemzések és tapasztalatok egyaránt rámutatnak – mind a túlélés, mind a betegelégedettség, mind pedig a költséghatékonyság vonatkozásában (1-5,7,9).

A beteg mobilizálásával, és a séta, rehabilitáció közbeni oxigénadagolással fékezhető az állapotromlás. Jelenleg azonban Magyarországon a hordozható oxigénkoncentrátorok nem támogatottak. Sajnálatos módon a betegek egy része nem engedheti meg magának egy számára megfelelő POC megvásárlását, a POC teljes árának kifizetését. Ilyen módon ezeknek a betegeknek – POC nélkül – mozgásukban és mobilitásukban jelentősen korlátozottan kell élniük, miközben ismert, hogy a mobilitásuk és a fizikai aktivitásuk megőrzése a terápiájuk egyik alappillére (lenne) (9).

Szerzők: 

Prof. Dr. Varga János^1,*, Dr. Kováts Zsuzsanna¹, Dr. Fehér Éva², Dr. Puskás Emese³, Dr. Hajdu Krisztina⁴, Dr. Alb Krisztina⁵, Dr. Kerényi Ildikó⁶, Dr. Szarvák Katalin⁷, Dr. Kukuly Alla⁸, Dr. Máthé Csaba⁹, Dr. Czebe Krisztina¹⁰, Dr. Nagy Tibor¹¹, Dr. Szolnoki Erzsébet¹², Dr. Lovász Orsolya¹³, Dr. Gálffy Gabriella¹⁴, Dr. Paraczki Ágnes¹⁴, Dr. Kovács Nóra¹⁴, Dr. Sárosi Veronika¹⁵, Dr. Koncz Mária¹⁶, Dr. Szabó Dávid¹⁷, Dr. Pesti Anna¹⁸, Prof. Dr. Bártfai Zoltán¹⁹, Dr. Szima Barna²⁰, Dr. Erdődi Zoltán²⁰, Dr. Schlezák Judit²¹, Dr. Igyártó Rozália^22,23, Dr. Bencze Ágota²⁴, Dr. Jancsikin Lyubomir²⁵, Dr. Sárközi Anna²⁶, Dr. Mikáczó Angéla²⁶, Dr. Szalai Zsuzsanna²⁷, Dr. Szász Zoltán²⁷, Dr. Szilasi Magdolna²⁸, Prof. Dr. Szilasi Mária²⁸, Dr. Temesi Gabriella²⁸, Prof. Dr. Horváth Ildikó^26,28, Dr. Bogos Krisztina²⁸

¹Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika
²Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Pulmonológiai Osztály és Légzésrehabilitációs Ambulancia

³Szent Margit Rendelőintézet Tüdőgondozó

⁴Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház

⁵Szabolcs -Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház Nyírbátori Tüdőgondozó

⁶Nyíregyházi Jósa András Tagkórház Megyei Városi Tüdőgondozó

⁷Edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet, Rehabilitációs osztály

⁸Szent Damján Görögkatolikus Kórház, Tüdőgyógyászati gondozó

⁹Budapesti Uzsoki Utcai Kórház, Tüdőgyógyászati Osztály

¹⁰Tapolcai Deák Jenő Kórház, Légzésrehabilitációs Osztály

¹¹Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Infektológiai Klinika

¹²Karcagi Kátai Gábor Kórház, Tüdőgyógyászati Szakrendelés

¹³PTE KK Komlói Kórház, Légzésrehabilitációs Osztály

¹⁴Református Pulmonológiai Centrum

¹⁵Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I. Belgyógyászati Klinika

¹⁶SZSZBVM Kórház Nyíregyháza, Légzésrehabilitációs Osztály

¹⁷Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdő, Tüdőgondozó

¹⁸Mátrai Gyógyintézet, Pulmonológiai rehabilitációs osztály

¹⁹Csornai Margit Kórház, Tüdőgyógyászati Szakrendelés és Tüdőgondozó

²⁰Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Tüdőgyógyászati Osztály

²¹Komáromi Selye János Kórház, Tüdőgyógyászati Szakellátás

²²Jászberényi Szent Erzsébet Kórház/

²³Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház

²⁴Hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Tüdőgondozó

²⁵Kiskunhalasi Semmelweis Kórház SZTE Oktató Kórháza Tüdőbeteg Gondozó Intézet 

²⁶Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Tüdőgyógyászati Klinika

²⁷Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Pulmonológia

²⁸Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

Irodalomjegyzék

(1) McAllister S, Thorn L, Boladuadua S, Gil M, Audas R, Edmonds T et al. Cost analysis and critical success factors of the use of oxygen concentrators versus cylinders in sub-divisional hospitals in Fiji. BMC Health Serv Res. 2021;21(1):636.

(2) Glezer S, Mercier G, Coursier JM, Petrica N, Pini M, Pg A. Health and Economic Impact of Different Long-Term Oxygen Therapeutic Strategies in Patients with Chronic Respiratory Failure: A French Nationwide Health Claims Database (SNDS) Study. Pulm Ther. 2024;10(2):237-262.

(3) Glezer S, Hess MW, Kamada AK. Patient Use Patterns of Portable Oxygen Concentrators. Pulm Ther. 2024;10(1):123-132.

(4) Maniscalco M, Martucci M, Fuschillo S, De Felice A, Moretta P, Molino A et al. Portable oxygen concentrator vesus oxygen cylinder in chronic lung disease: patient preferences and psychological implications. Eur Resp J. 2020;56:Suppl64:407.

(5) Moretta P, Molino A, Martucci M, Fuschillo S, De Felice A, Guida P et al. Subject Preferences and Psychological Implications of Portable Oxygen Concentrator Versus Compressed Oxygen Cylinder in Chronic Lung Disease. Respir Care. 2021;66(1):33-40.

(6) Home oxygen therapy; https://www.nhs.uk/tests-and-treatments/home-oxygen-treatment/; utolsó elérés: 2026.05.28.

(7) Hardavella G, Karampinis I, Frille A, Sreter K, Rousalova I. Oxygen devices and delivery systems. Breathe 2019;15:e108-e116.

(8) Ackley MW. Medical oxygen concentrators: a review of progress in air separation technology. Adsorption 2019;25:1437-1474.

(9) Szilasi M. Keveset beszélünk róla, pedig mindenkit elérhet. Kritikusan az oxigénterápiáról és az új rehabilitációs eszközökről. https://medicalonline.hu/oxigenterapia/cikk/kritikusan_az_oxigenterapiarol_es_az_uj_rehabilitacios_eszkozokrol; utolsó elérés: 2026. jún. 8.

(10) Medical Oxygen Concentrators Market ID: MRFR/MED/6404-HCR 90 Pages Vikita Thakur, Kinjoll Dey. Last Updated: 25.05.2026. https://www.marketresearchfuture.com/reports/medical-oxygen-concentrators-market-7876; utolsó elérés 2026. május 30.

(11) Bradley BD, Chow S, Nyassi E, Cheng YL, Peel D, Hownie SRC. A retrospective analysis of oxygen concentrator maintenance needs and costs in a low-resource setting: experience from The Gambia. Health Technol. 2015;4:319-328.

(12) https://www.fijitimes.com.fj/world-bank-ambitious-reforms-could-nearly-eliminate-poverty-in-fiji-by-2050/; 2026.05.31.

A cikk engedélyezett másodközlés.

Az eredeti írás a Medica Thoracalis 79. évfolyam 4. számában jelent meg.