Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják szegedi kutatók
Olyan, csak az emberi agyra jellemző jelenségeket, illetve sejttípusokat keresnek, amelyek szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.
A „Preszimptomatikus szinaptikus károsodások Alzheimer-kórban” című projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket, illetve sejttípusokat, amelyek talán szerepet játszhatnak abban, hogy az emberi agyban miért alakul ki az Alzheimer-kór – mondta a kutatásról Tamás Gábor professzor. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológia Intézet Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára hozzátette: a Szegeden folyó, emberi agykérgen végzett kísérleteket megkülönbözteti a hasonló amerikai, kínai és más európai projektektől az, hogy a szegedi kutatócsoport az emberi agykérgi folyamatokat funkcionalitásukban vizsgálja, és nem arra keresi a választ, hogy hányféle idegsejttípus létezik, vagy hogy miként lehet mennyiségileg jellemezni az emberi agykérget.
A kezdetektől fogva azt vizsgáljuk, hogyan működik az emberi agykéreg, az emberi idegsejtek működése mennyiben más, mint amit az állatmodellekben lehet tapasztalni – mondta Tamás Gábor. Véleménye szerint a projekt csak akkor lehet világszínvonalú és versenyképes, ha olyan területet vizsgálnak, amelyet máshol nem. Kifejtette: az agykutatás helyzete hasonló, mint a fizikáé nagyjából száz évvel ezelőtt: adottak azok a technikai eszközök és elméleti megfontolások, amelyekkel az igazán komoly kérdéseket megoldhatják a kutatók. Ilyen kérdés például, hogy miben más az emberi agy, mint a többi élőlényé, vagy, hogy szükséges-e emberi agy ahhoz, hogy az intelligencia kialakuljon, illetve megőrződjön.
Tamás Gábor szerint a következő húsz-harminc év hozhatja el az agykutatás forradalmát, hasonlóan ahhoz a változáshoz, amely a genetikai kutatások területén végbement az 1950-es 60-as években a genetikai kódok megfejtésével.
Az emberi agykéreg szerkezete rendkívül összetett, az előzetes eredmények alapján sejttípusokra lebontott összetétele – más szervekkel ellentétben – rendkívüli módon különbözik a klasszikusan használt állatmodellekétől. Míg például az emberi szív, máj vagy vese és orvosi szempontból más kulcsfontosságú szervrendszerek kutatása alapozható állatokon végzett vizsgálatokra, addig az emberi agyé nem. Különösen a magasabb rendű emberi agyfunkciókhoz köthető betegségek tanulmányozása lehetetlen bármilyen más fajon. Problémás Alzheimer-kórt vizsgálni akkor, ha a betegség, mint agytevékenység, olyan sejtekhez, azok hálózataihoz köthető, ami más fajban nem olyan formában fordul elő, mint az emberben. Minél mélyebbre ásunk az emberi agy ilyen speciális tulajdonságaiban, annál inkább modell híján maradunk – fogalmazott a kutató, hozzátéve: az emberi betegségek legjobb modellje az ember.
* * *
A Szegedi Tudományegyetem 108 270 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramon belül az „ERA-NET COFUND és EJP COFUND programok közös nemzetközi kutatások” című felhívásra benyújtott 2019-2.1.7-ERA-NET-2022-00038 azonosító számú, „Preszimptomatikus szinaptikus károsodások Alzheimer-kórban” című pályázat megvalósítására. A projekt szakmai vezetője Tamás Gábor, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológia Intézet Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára.
