Velejéig rohadt a rendszer
Az ellátóképességet is veszélyeztető dolgozói hiány fenyeget a magyar egészségügyben - írja a Népszava.
Miközben ma is 3.000 orvos hiányzik a magyar egészségügyből, akár kétszer ennyi orvos vállalna a bér- és munkakörülmények miatt állást külföldön. A kormány nem tárgyal a szakmai szervezetekkel, amelyek sürgetik az egészségügy átalakítását. A MOSZ-elnöke, Bélteczki János szerint "velejéig rohadt a rendszer".
A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) már hónapokkal ezelőtt felmérte, hány egészségügyi dolgozó tervezi a külföldi munkavállalást. Információik szerint 3000-3500 rezidens döntött úgy, hogy elhagyja a magyar egészségügyi rendszert. A MOSZ által kiküldött kérdőívekben pedig mintegy 500 szakorvos azt mondta, bármi történik, elhagyja a rendszert. További 2700 gyakoroló orvos pedig komolyan fontolgatja, hogy elmegy. Összesen tehát több mint hatezer orvos, és további - erről egyelőre nincs adat - akár több tízezer szakdolgozó is csomagolhat, miközben a szakértők szerint akár csak 3-4000 szakember elvándorlása is a jelenlegi egészségügy jóvátehetetlen összeomlását okozná.
Ma már tehát nemcsak a fiatal, frissen végzett orvosok, de a középkorú és idősebb generáció is családostól külföldre készül. A szakmai szervezetek folyamatosan jelzik az Orbán-kormánynak, hogy ha év végéig nem indul meg a korábbi kampányígéretek megvalósítása, katasztrófa fenyeget. A kabinet azonban a rossz gazdasági helyzetre hivatkozva nem vesz tudomást a vészjelzésekről.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár mindössze egy rezidenseknek szóló ösztöndíj-programmal, valamint a szakorvosok és szakdolgozók továbbképzési támogatásával tudott előrukkolni. Kevesebb, mint két hét maradt a szakorvos-jelöltek pályázati határidejéből, ám alig néhány jelentkező akadt az összesen egyébként csupán 600 fiatalnak szóló lehetőségre. Mindeközben a kormány 96 milliárdot készül kivonni az egészségügyből jövőre, figyelembe sem veszi a szakmai szervezetek álláspontját, sőt, az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált; nem is ülnek tárgyalóasztalhoz velük, csak látszategyeztetések folynak.
Nincs meglepve a MOSZ elnöke, hogy a rezidensek alig érdeklődnek. Mint Bélteczki János a lapnak elmondta, a pályázatokat a jelentkezési határidő után érdemes értékelni, hiszen a magyarok híresek arról, hogy az utolsó percig várnak egy-egy pályázattal. Ettől függetlenül erős a gyanúja, hogy nem lesznek hosszú, tömött sorok a postán a pályázatok feladása miatt, hiszen finoman szólva sem volt egy "kalandor bejelentés" a 600 rezidens helyzetén átmenetileg javító program, miközben több ezer szakorvos-jelölt, majdnem 30 ezer gyakorló orvos és 68 ezer szakdolgozó léthelyzete bizonytalan. Maga a módszer is kifogásolható, ám nem kívánja megkérdőjelezni Szócska Miklós jóindulatát - tette hozzá.
Bélteczki azt viszont már kifejezetten kifogásolta, hogy - szó szerint - semmit nem tárgyal meg velük a kormány, semmiféle egyeztetés nincs, rendre a sajtóból értesülnek az őket érintő intézkedésekről, tervekről, bejelentésekről. Az orvosi túlmunkával kapcsolatos szabályozás munkálataiban még részt vehettek, azóta azonban megállt az idő. A szövetség elnöke egy hónappal ezelőtt az államtitkár titkárságvezetőjétől kért mindössze ötperces tárgyalási lehetőséget, azóta nem kapott még választ sem, nemhogy időpontot. "Nem vesznek minket komolyan, sőt, magasról tesznek ránk" - fogalmazott.
Bélteczki huszonkét éve dolgozik az egészségügyben, gyakoroló orvosként félkatonai szervezetnek tartja a rendszerben dolgozókét, akiknek az a céljuk, hogy itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, "de van egy határ", amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik. Hosszú évek óta növekszik az orvos elvándorlás mértéke, de a jelenlegi hozzáállásnak köszönhető, hogy most így kiéleződött a helyzet. Sokszor esik róla szó, hogy a magyarok adóforintjaiból képzik a nemzetközileg is versenyképes tudású orvosokat. Bélteczki szerint "bűnös felelőtlenség hagyni, hogy ilyen érték elhagyja az országot."
