Orbán segítségét kérik a kórházak
Többmilliárdos kinnlevőségek
Már a behajtó cégek sem vállalják át a kórházi adósságot az egészségügy beszállítóitól, mert esélytelen, hogy megkapják a pénzt - írja a Világgazdaság.
Megduplázódhatott az intézmények júniusi, 40 milliárdos lejárt tartozása, amelynek csak a töredékét fedezi a biztosító tartalékalapjából e célra szánt 27,5 milliárd, szétosztásáról ma tárgyalnak. Az államtitkár további pénzek után kutat, a kórházak és a betegek pedig a kormányfő segítségét várják. Azért is, mert az elmúlt években 230 milliárdot vontak ki az ágazatból.
Már a behajtó cégek sem veszik át a kórházi adósságot az egészségügy háttériparától, mert nincs esély, hogy sikerül szert tenniük a pénzre – mondta a Világgazdaságnak Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. A szövetség becslése szerint 30-40 milliárd forintra tehető a teljes orvostechnikai ipar kinnlevősége, s 20–30 milliárd között van a lejárt számlák öszszege – ad magyarázatot Hornyák László elnök. Nem ritka a kórházak egy éven túli adóssága, amelynek behajtásáról az egyes intézményekben a kijelölt csődbiztossal tárgyalnak. Intő jel az is, amíg a bankok korábban egy-egy nagyobb tendernél – bízva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott vásárlások kiegyenlítésének garanciájában – hiteleztek a beszállítóknak, 2009 eleje óta nem adnak pénzt – jelentette ki Jóbai Zsolt.
A lap úgy fogalmaz: "a baj nagy, júniusban meghaladta a 70 milliárd forintot a kórházi adósságállomány, ennek közel fele lejárt tartozás volt. A most készülő harmadik negyedéves felmérés a félévkor mért tartozás összegének a duplája lehet, év végére elérheti a 100 milliárd forintot. Ehhez képest eltörpül az a 27,5 milliárd forint, amely az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. és 2008. évben keletkezett többletének maradéka, s amelyet – a parlament múlt heti döntése alapján – az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak enyhítésére fordíthatnak. Az ágazatért felelős államtitkár, Szócska Miklós nyugtatgatja a rábízott egészségügyi intézmények vezetőit: megpróbálnak minden további fellelhető pénzt „összesöpörni”, s annak szétosztására javaslatot tenni a kormánynak."
Eközben készül az a kormányrendelet-tervezet, amely a kórházaknak juttatott 27,5 milliárd többletforrás szétosztásáról szól. Elveiről már körvonalazódott a megállapodás a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős államtitkárság között, e hét szerdán újabb megbeszélésre kerül sor a tárcánál – mondta a Világgazdaságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Figyelembe veszik az intézményi adósság mértékét, a várólisták hosszát, azt, hogy mennyivel lépték túl az OEP által számukra engedélyezett gyógyítási volumenkorlátot (tvk). A tvk-túllépés elsősorban a nagyobb kórházaknál, klinikáknál gond, hiszen ők már nem tudják tovább küldeni a hozzájuk utalt betegeket, így, ha kifogyott a keret, veszteségük növelésének tudatában gyógyítanak. Az elnök azt reméli, a pénz gyorsan eljut az intézményekhez, de az is fontos, hogy a jövő évi költségvetés garantálja az ágazat működőképességét úgy, hogy hozzáfognak a struktúra átalakításához. Vissza kell adni az ágazatnak a konvergenciaprogram teljesítése miatt kivont 230 milliárd forintot – tette hozzá.
A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége (MKRSZ) nyilatkozatban kérte az egészségügyi kormányzattól, hogy a szakma bevonásával, átlátható módon ossza fel az Egészségbiztosítási Alap 27,5 milliárdos maradványát.
