Nem ér semmit a chipsadó
Egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek többsége nem mond le az érintett termékek élvezetéről, így változatlan volumenű vásárlással számolhatunk. Akkor hol marad a magasztos cél, az egészséges táplálkozás kikényszerítése?
- A chipsadóból csak havi tízezer jutna az orvosoknak
- A chipsadóban az áfa a szamárvezető
- Megszavazták a népegészségügyi termékdíjat
- MSZP: nem teljesíti célját és munkahelyeket veszélyeztet a chipsadó
- Az ÁNTSZ és az OÉTI is örül a népegészségügyi termékadónak
- Egyedi magyar terméket nyírhat ki a kormány
A kutatási eredmény azokkal a hosszú történelmi tapasztalatokkal függ össze, amelyek az egészségre ugyancsak veszélyeket hordozó termékek adózásával kapcsolatosak. A chipsadó persze nem összehasonlítható nagyságú az alkoholra, illetve a dohányárukra kivetett adókkal, amelyeknél azonban általános tapasztalat, hogy az emelés időszakában átmenetileg ugyan csökkentik e termékek fogyasztását, de nagyon rövid idő után visszaáll a korábbi trend. Úgy tűnik, az élvezeti termékek fogyasztása meglehetősen érzéketlen az árakra, az adókra, és erre az eléggé el nem ítélhető tulajdonságra a chipsadó bevezetése előtt számosan figyelmeztettek, és erre a közvélemény-kutatás is egyértelmű választ adott.
Bár az adó a legfőbb deklarált politikai célját nem érheti el, igazából ebben semmi meglepő nincs. Közgazdasági értelemben az alapkérdés inkább az, igaz lehet-e, hogy az érintettek mindegyike – az állam, a termelők és forgalmazók, illetve legfőképpen a fogyasztók – jól járnak, illetve pénzügyi pozícióik nem romlanak. Bár a többletadó-bevétel biztosítottnak látszik, a valóságos nemzetgazdasági szintű hatások számbavételéhez azonban egy kissé mélyebbre kell ásni, és a várható közvetett hatásokat is érdemes figyelembe venni.
