Lapszemle - a BMJ legfrissebb cikkeiből, 2010.06.16.
A nagy frekvenciájú oszcillációs lélegeztetés klinikai és élettani hatása akut tüdőkárosodásban és akut respiratorikus distressz (ARDS) szindrómában; Az AS03B adjuvánssal kiegészített hasított virion influenza H1N1 vakcina és az adjuváns nélküli teljes virion influenza H1N1 vakcina biztonságossága és immunogenitása 6 hónap és 12 év közötti korú gyermekek körében; Az influenza A H1N1 fertőzés továbbadása utasszállító repülőgépen
British Medical Journal
A nagy frekvenciájú oszcillációs lélegeztetés klinikai és élettani hatása akut tüdőkárosodásban és akut respiratorikus distressz (ARDS) szindrómában: véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok rendszerezett áttekintése és metaanalízise
2010;340:c2327
A torontói S. Sud és munkatársai a nagy frekvenciájú oszcillációs (HFO) és a hagyományos lélegeztetést összevető, akut tüdőkárosodásban/ARDS-ben szenvedő gyermekek vagy felnőttek bevonásával végzett vizsgálatokat (8 vizsgálat, n=419) elemezték. Majdnem mindegyik beteg ARDS-ben szenvedett, a vizsgálatok metodológiailag jó minőségűek voltak. Az oxigén parciális nyomásának és a belélegzett gáz oxigénfrakciójának hányadosa 24, 48 és 72 óra után 16–24%-kal nagyobb volt a HFO-csoportban. Az oxigenizációs indexben nem mutatkozott szignifikáns különbség a csoportok között, mert a HFO-csoport betegeinek átlagos légúti nyomása 22–33%-kal nőtt. A HFO szignifikánsan, 0,77-szorosára csökkentette a halálozást (hat vizsgálat, n=365), és 0,67-szorosára csökkentette a terápia felfüggesztéséhez vezető kezelési kudarc valószínűségét (öt vizsgálat, n=337). A vizsgálatok igen heterogének voltak a fiziológiai, de nem voltak heterogének a klinikai kimeneteli változók tekintetében. Az eredmények szerint a HFO lélegeztetés ARDS-ben javíthatja a túlélést, és nagy valószínűséggel nem okoz károsodást.
Az AS03B adjuvánssal kiegészített hasított virion influenza H1N1 vakcina és az adjuváns nélküli teljes virion influenza H1N1 vakcina biztonságossága és immunogenitása 6 hónap és 12 év közötti korú gyermekek körében Nagy-Britanniában: nyílt jelölésű, véletlen besorolásos, párhuzamos csoportos, multicentrikus vizsgálat
2010;340:c2649
C. S. Waddington és munkatársai öt brit központban végezték a vizsgálatokat. Az elsődleges reaktogenitási végpontok az oltás beadása után kialakuló láz, fájdalom, duzzanat és bőrpír súlyossága és gyakorisága voltak, az immunogenitást a mikroneutralizációs és a hemagglutináció-gátlási assayvel mérték. A szerokonverziós ráta nagyobb volt a hasított virion vakcina, mint a teljes virion vakcina beadása után, különösen a legfiatalabb korcsoportban (166 résztvevőből 163, illetve 196 résztvevőből 157 a 3 évesnél fiatalabbak között). Az előbbi oltóanyag reaktogénebb is volt az utóbbinál: gyakrabban váltott ki szisztémás reakciót és súlyos helyi reakciót az 5 évesnél idősebbek között egy dózis, illetve két dózis beadása után és a második dózis beadása után az 5 évesnél fiatalabbak között. A hasított virion vakcina második adagja reaktogénebb volt, mint az első, különösen az 5 évesnél fiatalabbak lázát illetően. Az eredmények arra utalnak, hogy a 3 évesnél fiatalabbak körében van még lehetőség az influenza H1N1 elleni oltás immunogenitásának javítására.
Az influenza A H1N1 fertőzés továbbadása utasszállító repülőgépen: retrospektív kohorszvizsgálat
2010;340:c2424
M. G. Baker és munkatársai egy olyan repülőgépjárat utasainak influenza A H1 N1 fertőzéseiről gyűjtöttek adatokat, amelyen egy középiskolás csoport kilenc tüneteket mutató, igazoltan H1N1-influenzás tagja utazott. Két további utas kapta meg a betegséget (12, illetve 48 órával az utazás után), akik úgy nyilatkoztak, hogy más fertőzésforrással nem érintkeztek. A repülőgépen egyiküket sem választotta el két sornál nagyobb távolság a fertőzött utasoktól. Az eredmények alapján az influenza A H1N1 utasszállító repülőgépen történő transzmissziójának kockázata kicsi, de mérhető.
