A 2010-es évet értékelte az MTA
Kimagasló eredmények a kutatóhelyeken
A korábbi évekhez hasonló színvonalú, helyenként kimagasló eredményességű kutatómunka folyt az Akadémia intézeteiben és támogatott kutatócsoportjaiban - írja az MTA honlapján a szervezet Közgyűléséről szóló beszámoló.
A minőségi publikációk száma nőtt. A Közgyűlés tagjai megismerték a kutatóhelyek 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amelyből az is kiderült, hogy a kutatóhálózat állami finanszírozása 2004 óta nagyjából azonos szintű.
A Közgyűlés tagjai elfogadták az Akadémia főtitkárának beszámolóját az MTA kutatóhelyeinek 2010. évi tevékenységéről. Németh Tamás előterjesztése szerint 2010-ben érdemi, a 2009. évhez hasonló szintű, helyenként kimagasló eredményességű kutatómunka zajlott ennek eredménye az összesen hét Nature- és Science-cikk. Az összes publikáció száma a matematika- és természettudományi területen húsz százalékkal nőtt, az élettudományban tizenöt, a társadalomtudományban tíz százalékkal csökkent. A kutatóintézetek egyre inkább a magasabb presztízsű folyóiratokban történő, minőségi publikálást részesítik előnyben. A saját bevétel azonban mindenütt csökkent.
A beszámoló szerint 2010-ben a kutatóintézetekben több mint négyezer-négyszázan dolgoztak, 1,9 százalékkal többen, mint egy évvel korábban, a kutatók átlaglétszáma azonban mindössze egy fővel emelkedett, kétezer-háromszáznegyvenre. A fiatal kutatói álláshelyeken dolgozók, valamint a harmincöt év alattiak a kutatói átlaglétszám harmincnyolc százalékát jelentik, a kutatónők aránya harminckilenc százalék. A szabadalmak száma kevés, ugyanakkor a társadalomtudományi intézetekben jelentősen, tizennégyről százkettőre nőtt a szellemi jogvédelem alá tartozó alkotások száma.
A beszámoló szerint a költségvetési támogatás teljes összege az élettudományi intézetekben 1,3 százalékkal nőtt, a másik két területen csökkent. Az intézeti kutatási feltételek az MTA törekvései ellenére 2010-ben, sőt 2011 elején is, tovább romlottak. A kutatóhálózat központi finanszírozása az államháztartás fejezetéből már 2004 óta nagyjából azonos szinten stagnál, ez ma az éves inflációk figyelembevételével, reálértéken számolva, az akkori összegnek mintegy ötvenöt-hatvan százaléka. A költségvetési támogatás csökkenése mellett a pályázati források beszűkülése, illetőleg zárolása éppen a legsikeresebben pályázó intézeteket sújtja.
Az MTA kutatóhelyeinek tudományos eredményei
A KOKI Celluláris és Hálózat-Neurobiológiai Osztálya kiemelkedő felfedezést tett az idegi kommunikáció alapját biztosító csatornák eloszlásának a feltérképezésében. A Science című lapban publikált eredményük szerint nagyérzékenységű anatómiai módszerekkel kimutatták, hogy a sejtek egy adott részén jelentős mennyiségben koncentrálódnak azok a csatornák, amelyeken keresztül sok sejt közös aktivitása összehangolható.
Az MTA-SE Pathobiokémiai Kutatócsoport munkatársai egy növekedési faktor specifikus gátlószerének kutatási tapasztalatait írták le a Nature című tekintélyes lapban. A rákellenes szerek célzott kutatásának veszélyeit és a kudarc elkerülésének lehetőséget taglaló közlemény a nagy tapasztalattal rendelkező magyar kutatók nemzetközi tekintélyének indikátora.
Az MTA SZBK Biofizikai Intézet munkatársai, a Biological Psychiatry folyóiratban megjelent cikkükben a depresszió neurobiológiájának új megközelítését írták le, amit a depresszió szinaptogenikus hipotézisének neveznek. Ennek az a lényege, hogy a szinapszisok száma fordítottan arányos a depressziós tünetek súlyosságával.
A Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársai nemzetközi együttműködésben vizsgálták a baktériumos szimbiózisban keletkező növényi peptidek baktérium gátló szerepét, amelyeknek nemcsak elméleti, hanem jövőbeni antimikrobiális anyagként fontos gyakorlati jelentőségük is van. Eredményeikről a Science hasábjain számoltak be.
Kepler-űrteleszkóppal különleges hármas csillagot fedeztek fel az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének asztronómusai, akik szintén a tekintélyes Science magazinban számoltak be az egzotikus égitestről. A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy a három csillag a különleges térbeli elrendezésnek köszönhetően igazi asztrofizikai laboratóriumot alkot, amelyben tesztelhető a csillagok mozgása.
A 2010-ben is elért számos kimagasló matematikai eredmény egyikének közvetlen elismerése, hogy az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet topológiával foglalkozó munkatársa, Stipsicz András a 2010-ben az indiai Hyderabadban rendezett Matematikus Világkongresszus meghívott előadója volt.
Az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport kutatói az iharkúti dinoszaurusz ásatások eddigi legjelentősebb eredményeképpen 2010 nyarán találták meg az első biztos európai Ceratopsia dinoszaurusz maradványokat. Eredményeikről a Nature című lapban számoltak be.
Az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai Kutatócsoport a kollektív döntéshozatal mechanizmusait vizsgálta a galambcsapatok hazatérése során. A csoport által kifejlesztett, ultra-könnyű GPS-berendezés felhasználásával egy, a vezetési szerepeket tekintve tudás-alapú hierarchia meglétét tárták fel, elsőként kimutatva ennek meglétét az állatok kollektívájában. Az eredmény ugyancsak a Nature című folyóiratban jelent meg.
A Nyelvtudományi Intézet koordinátorként irányító szerepet kapott egy fontos európai uniós fejlesztésben. Az iTranslate4.eu - Internet Translators for all European Languages című projektum keretében az intézet koordinálja az Európa valamennyi jelentős fordítóprogram-gyártó cégét tömörítő konzorcium munkáját.
Az MTA Jogtudományi Intézetében 2010-ben folytatott kutatások közül kiemelkedő eredménnyel zárult az európai uniós elnökség átfogó jogtudományi vizsgálata.
