Daróczi halála és a médiaminta öngyilkosjelölteknek
Már magyar kutatások is igazolják, hogy az ismert emberek öngyilkossága után megnő az öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek száma - írja a Népszabadság.
Az Egészségügyi Világszervezet készített egy ajánlást a sajtónak arról, hogy miként kellene beszámolni ezekről az esetekről, hogy minél kevésbé ösztönözzenek mintakövetésre. Magyarországon ebből azonban szinte semmi nem valósul meg – állítják a szakemberek.
Évente 20 millió öngyilkossági kísérlet
A világon évente egymillió ember követ el öngyilkosságot és körülbelül hússzor ennyien kísérlik meg. Az elmúlt negyven évben hatvan százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma, elsősorban Kína és India romló statisztikáinak köszönhetően – közölte Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet magyarországi igazgatója. Egy, a Lélekben Otthon Alapítvány által szervezett konferencián nemrég a megelőzés lehetséges módjairól és a média szerepéről vitáztak szakemberek. (A MedicalOnline beszámolóját a rendezvényről itt olvashatja.)
Európa öngyilkossági mutatói ugyan javulnak, de még így is 150 ezer férfi és 30 ezer nő lesz öngyilkos évente. Az unióban 58 ezer, Magyarországon 2400 ember hal meg így. Ezzel Magyarország a második legroszszabb statisztikával rendelkező uniós ország, világviszonylatban pedig az ötödik helyen állunk a százezer lakosra jutó öngyilkosságok számát tekintve.
A híres emberek öngyilkossági mintái
Több kutatás igazolta, hogy az ismert emberek öngyilkossága után megnő a – sok esetben hasonló módszerrel elkövetett – öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek száma. Ez pedig, hangsúlyozták a szakemberek, nagy felelősséget ró a médiára, mindazokra, akiknek módjában áll beszámolni a halálesetekről.
Az elmúlt időszak néhány nagy nyilvánosságot kapott öngyilkosságáról szóló beszámolók azt mutatják, hogy Magyarországon szinte semmi nem valósul meg a WHO által készített iránymutatásnak – állítja Schönstein Mónika klinikai szakpszichológus. Emlékeztet a Pécsi Tudományegyetem kutatására: kimutatták, hogy Molnár Csilla Andrea, az 1985-ös szépségkirálynő egy évvel későbbi öngyilkossága után megnőtt a hasonló módszerrel elkövetett öngyilkosságok és kísérletek száma a fiatal lányok körében. Az is kiderült, hogy később minden olyan esemény, amely újra bedobta a köztudatba a tragikus történetet (a szépségkirálynőről szóló könyv, dokumentumfilm, dalok megjelenése) újabb öngyilkossági hullámot indított el.
Daróczi Dávid halálakor minden lehetséges szabályt megszegett a média
Schönstein Mónika szerint a sajtónak kerülnie kellene az öngyilkosságok vezető hírként tálalását, a helyszín és a módszer részletes ismertetését, a búcsúlevél, búcsú üzenetek közlését és az áldozat heroizálását. – Daróczi Dávid néhai kormányszóvivő öngyilkossága kapcsán minden szabályt megszegtek, ahogy a családját meggyilkoló, majd magával is végző tényői férfi esetében is – mondja. A szakpszichológus szerint a Daróczi Dávid halála után kialakult médiahisztéria egyik következménye a hasonló módon megkísérelt öngyilkosságok számának növekedése volt az adott időszakban.
Osváth Péter pszichiáter az úgynevezett modellhelyek szerepére hívta fel a figyelmet: így nevezik azokat a helyeket, ahol többen követtek el öngyilkosságot. Magyarországon ilyen a veszprémi viadukt, a Szabadsághíd vagy József Attila öngyilkosságának színhelye, Balatonszárszó. A pszichiáter szerint ezeket a helyeket a San Franciscó-i Golden Gate híd mintájára biztonságosabbá lehetne tenni.
