2/5. Költség-haszon elemzés
A költség-haszon elemzés (CBA – cost-benefit analysis) a teljes körű gazdasági elemzések egyik típusa, amely bármilyen befektetési döntéshez alkalmazható.
Ha egészségügyi technológiák vagy programok finanszírozási döntéseihez használjuk őket, a beavatkozások nettó költségét, valamint a beavatkozásból eredő egészségiállapot-változást és az egyéb következményeket viszonyítja egymáshoz.
A teljes körű gazdasági elemzések e típusánál mind a költségeket, mind pedig az egészségnyereséget pénzegységben kell kifejezni. Az értékelés alapja az összehasonlítandó eljárások hozamának és költségének különbsége: (B1 – C1) – (B2 – C2) 0, ahol a B (benefit) az alternatívák hozama, a C (cost) pedig a költségei. A képlet segítségével egybevethető az alternatívák nettó haszna, ami már két pozitív nettó haszonnal bíró eljárás között is egyszerűvé teszi a választást.
Ha az értékelendő technológia vagy program hatása több évre átnyúlik, jelenérték-számítást kell alkalmazni a nettó költségek és a hasznok aggregálásánál. A költségek magukban foglalják az egészségügyi költségeket, valamint a társadalmi nézőpontból végzett elemzések esetén az egészségügyi rendszeren kívül eső közvetlen és közvetett költségeket. A hasznok az egészségnyereségen túl az elkerült kiadásokat is tartalmazzák. Az elemzés nehézségét az egészségügyi technológiák által eredményezett egészségnyereség pénzbeni kifejezése okozza.
Bár a lenti táblázat számos módszert tartalmaz annak meghatározására, hogy mennyi lehet az értéke egy nyert életévnek vagy elkerült egészségiállapot-romlásnak, az egészségügyi döntéshozatalban az ilyen megközelítések társadalmi elfogadottsága még csekély. A költség-haszon elemzés az egészségügyi technológiák közötti választáson túl arra is alkalmas, hogy elősegítse a különböző gazdasági szektorok közötti hatékonyabb forrásallokációt. Ilyen elemzések széles körű és transzparens alkalmazásával arra is választ tudnánk adni, hogy közpénzekből érdemes-e az alföldi sztrádához alagutat építeni, meg kell-e védeni az ártéren épült nyaralókat, vagy ezeket az erőforrásokat máshol hatékonyabban tudjuk felhasználni.
A költség-haszon elemzés legnagyobb előnye, hogy segítségével bármilyen programokat vagy beavatkozásokat pusztán pénzügyi alapon össze lehet hasonlítani, függetlenül azok jellegétől és célállapotától. Közgazdaságilag arra a beruházásra kell a választásunknak esnie, amely a legmagasabb nettó haszonnal bír. Előnyei közé tartozik továbbá, hogy ezzel a módszerrel nemcsak egybevethető két vagy több lehetőség, hanem egy adott beruházásról önmagában is meg lehet mondani, hogy érdemes-e megvalósítani, azaz pozitív nettó haszonnal jár-e. Ily módon a költség-haszon elemzés valamennyi társadalmi beruházást érintő döntés kapcsán releváns lehet. A költség-haszon elemzések gyakorlati alkalmazása igazságosabbá, megalapozottabbá teheti a köz rendelkezésére álló erőforrásokra vonatkozó allokációs döntéseket. Segítséget nyújthat az új technológiákkal kapcsolatos finanszírozáspolitikai döntések, a szociális szféra ellátási csomagjainak kialakítása során, illetőleg az európai uniós és nemzeti fejlesztési pályázatok döntés-előkészítési mechanizmusában.
Az életév értékének számszerűsített módjaiHumántőke-megközelítés• a nyert életévek során elért jövőbeni keresetek nettó jelenértéke • a nyert életévek során fogyasztott termékek nettó jelenértéke • bruttó hazai össztermék (GDP)
A közszféra múltbeli döntései• bírósági egészségügyi kártérítési ítéletek (pl. orvosi műhibaperek, gyógyszerek mellékhatásai miatt kifizetett kártérítések) • általános bírósági kártérítési ítéletek (pl. tévedésből börtönbe zárt emberek kártérítése) • biztosítási döntések (pl. mibe kerül egy meghatározott kockázat esetén kifizetendő átlagos biztosítási összeg – ld. egy bányász életbiztosításának havi díjtétele) • egészségbiztosítási finanszírozási döntések (pl. egy művesekezelt beteg egyéves kezelésének költsége)
Implicit preferenciák• mennyit vagyunk hajlandóak fizetni bizonyos kockázatok csökkentéséért (pl. kerékpáros-bukósisak, autókban légzsák) • egy konkrét jószág piaci értékelése kapcsán (pl. mennyivel kisebb egy telek értéke egy légszennyezett környéken, például főút mellett)
Hedonista árképzés• munkabér a fokozott kockázatú munkahelyeken (mennyi veszélyességi pótlékot kap egy pénzszállító autó sofőrje vagy egy békefenntartó misszió katonája a hasonló munkakörben, de nem veszélyes helyen dolgozókhoz képest)
Kontingencia-értékelés• fizetési hajlandóság (Willingness to Pay) – annak felmérése kérdővek segítségével, hogy mennyit hajlandóak az emberek fizetni egy egészségkárosodás elkerüléséért vagy egy betegség kockázatának csökkentéséért • elfogadási hajlandóság (Willingness to Pay) – mennyit hajlandóak az emberek elfogadni azért cserébe, hogy elszenvedjenek egy bizonyos mértékű egészségkárosodást vagy hogy növekedjen egy betegség kockázata |