Kitekintő
Újabb őssejtvita Amerikában
Szabad-e fizetni a donornak?
.jpg)
Új fronton folytatódik Amerikában az őssejtkutatással kapcsolatos vita, miután – az első szövetségi államként – New Yorkban lehetővé tették, hogy a petesejtdonorokat fejenként 10 ezer dollárral, azaz csaknem kétmillió forinttal jutalmazzák.
Bioetikai szakemberek a donoroknak szánt pénzjutalom miatt arra figyelmeztetnek: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az ilyen, egyébként az amerikai akadémiai ajánlásokkal sem egyező gyakorlat a szervkereskedelemhez hasonlítható, és különösen a szegényebb nők kizsákmányolásához vezethet. Irántuk a sejtekért szintén fizető meddőségi klinikákon nem volt nagy kereslet. Mások szerint viszont felnőtt emberként kell kezelni a petesejtdonorokat, ahogy a társadalom abba sem szól bele, hogy részt vesz-e valaki (szintén fizetős) klinikai kísérletben, másnak adja-e a veséjét vagy végrehajtat-e magán plasztikai műtétet. Ronald M. Green, a Dartmouth College bioetikusa egyenesen férfisovinizmusnak tartja, hogy a jelentkező nőket nem tartják elég érettnek annak megítélésére, mit hajlandóak pénzért megtenni.
Az etikai mögött tudományos viták is meghúzódnak a háttérben. A donorok anyagi kompenzálását New Yorkban azért tartják szükségesnek, mert a jelentkezőkre heteken át tartó hormonális stimuláció, majd a petesejtek fájdalmas kivétele vár, és a hormoninjekciók esetében a tartós egészségkárosodást sem lehet kizárni. Erre a procedúrára a terápiás célú klónozásnál, a szomatikus sejtmagtranszfernél (SCNT) van szükség, amikor a beteg sejtmagjának génállományát építik be a donor petesejtjébe azzal a céllal, hogy olyan őssejt keletkezzék, amelyet a beteg immunrendszere nem taszít ki. Egyes szakemberek márpedig megkérdőjelezik a terápiás célú klónozás jövőbeli létjogosultságát, és az IPS-, azaz indukált pluripotens őssejtfejlesztés irányába fordultak. Ennél felnőtt emberi sejteket, például bőrsejteket embrionális őssejtekhez hasonló képességű sejtekké „programoznak át” – azaz múlt időbe helyezik a petesejtdonorokat. Mások viszont úgy vélik, ez a technológia még nem eléggé előrehaladott. – Úgy vélem, az ilyen sejtek éppen olyan jók lesznek, mint az embrionális őssejtek, de még nem tartunk ott. Az IPS eddig nem hozott létre olyan sejteket, amelyek az embrionálisak minden tulajdonságával bírnak – állítja Douglas A. Melton, a Harvard őssejtkutatási intézetének társigazgatója, hozzátéve: a terápiás klónozási kísérleteket petesejthiány lassítja, pusztán a tudomány támogatásának céljával a nők nemigen jelentkeztek donornak.
New York állam 600 millió dollárt fordít őssejtkutatásra, amelyet egyébként – gyógyászati céllal – nemrég szövetségi szinten is támogathatónak minősítettek az Egyesült Államokban. Az emberi embriókból nyert őssejtek képesek bármilyen sejttípussá fejlődni megfelelő tenyésztési körülmények között. A tudósok szerint rendkívüli jelentőségűek lehetnek olyan gyógyászati megoldásokban, ahol sejtek pótlására van szükség. Áttörést remélnek a segítségükkel például az Alzheimer-kór vagy a cukorbetegség gyógyításában.
Szőcs László, Népszabadság Online
