Túlsúlykörkép drasztikus példákkal
2009. július 21. 12:11
.jpg)
Miről ismerhetjük fel a túlsúlyos japán rendőrt? Arról, hogy csak kerékpárral vagy gyalog járőrözhet! Ez a viccnek hangzó találós kérdés maga a valóság: egyes államokban központi intézkedéseket hoznak az egyre terjedő elhízás visszaszorítására. A Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap munkatársai más hasznos példákat is összegyűjtöttek a világból.
Maguktól elmúlnak a gyerekkori párnácskák? Amerikai kutatások kimutatták, hogy ez tévedés. A tízéves, túlsúlyos gyermekek érrendszere olyan, mint egy 45 éves emberé. Magasabb az infarktus vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata és ezek a gyerekek hamarabb válnak keresőképtelenné. Vajon hogyan reagál a világ az elhízás egyre nagyobb méreteket öltő problémájára?
A probléma lényege
Világszerte nő a túlsúlyosak száma, s vele az egészségügyi kockázat. A túlsúlyból adódó betegségek (magas vérnyomás, diabétesz, rák, szívinfarktus, szélütés) kezelése milliárdos kiadást jelent a társadalom számára. Az Egyesült Államokban, ahol a lakosság egyharmada különösen kövér, ha nem változik a helyzet, 2030-ig az elhízott lakosság egészségügyi problémái miatti járulékos költségek az ország egészségügyi költségének 17 százalékát, egybillió dollárt fognak kitenni.
Az EPIC (European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition) 1992 óta vizsgálja Európa-szerte a táplálkozás, a rák és a cukorbetegség közötti összefüggést. A vizsgálatban 10 európai ország vett részt, több mint félmillió vizsgálati alannyal. Kimutatták, hogy a jókora (100 cm feletti) haskörfogatú férfiak esetében majdnem 50 százalékkal magasabb a prosztatarák kialakulásának kockázata. Azok a nők pedig, akik sok állati zsírt fogyasztanak, de kevés kenyeret és gyümölcslevet, 6 éves időtávlatban kétszer olyan gyakran betegedtek meg emlőrákban, mint a kontrollcsoport, akik zsírszegény étrendet követtek.
A japán válasz
Japán annak ellenére hozott drasztikus intézkedéseket a túlsúly leküzdésére, hogy ott jelenleg mindössze a nők 3,4 százaléka és férfiak 2,3 százaléka érintett. A kormány célja, hogy 2015-ig 25 százalékkal csökkentse a túlsúlyosak számát. 2008 áprilisa óta évente egyszer egészségügyi – vérvételből, a szövetek zsír-, víz- és izomhányadának kimutatásából, a testsúly és a haskörtérfogat méréséből álló – vizsgálatra kötelezik a 40–74 éves korosztályt. Az államilag megállapított határértékek szigorúak: a haskörtérfogat esetében például a férfiaknál 90 cm, a nőknél 85 cm a felső határ. A kormány nem az egyes embert, hanem a cégeket, vállalatokat bünteti: ha dolgozóik nem eredményesek a kilók elleni harcban, a munkaadónak magasabb összeget kell befizetnie az új nemzeti egészségpénztárba. A tokiói óriáscég, az NEC kiszámította, évi 12 millió eurónak megfelelő összeggel kerülne neki többe, ha dolgozói nem tartanák be az egészségügyi előírásokat.
A Panasonic saját egészségügyi programot dolgozott ki. A dolgozók rendszeres egészségügyi ellenőrzésen vesznek részt. Akik rossz eredménnyel végeznek, tanácsokat kapnak, hogyan változtassanak életmódjukon, táplálkozási szokásaikon. A menzán természetesen sok zöldséget, szóját tartalmazó étel közül lehet választani.
A Toyotánál a vállalati étterem kasszájánál naponta rögzíti a beépített rendszer, melyik dolgozó mennyi kalóriát, szénhidrátot, proteint, zsírt és sót vesz magához az ebéddel. A példa értékű hozzáállást egészségpontokkal honorálják, amelyeket fittnessz-gépekre lehet beváltani.
Más cégeknél gimnasztikai gyakorlatokat végeznek a dolgozók. A túlsúlyos rendőrök kizárólag gyalog vagy kerékpárral járőrözhetnek.
Brit pirospontok Németországban is
Németországban 37 millió felnőtt (a nők 53, a férfiak 67 százaléka) túlsúlyos az egészségügyi minisztérium 2007-es felmérése alapján. Kilencmillió ember testtömegindexe meghaladja a 30-at, ami az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint kóros kövérségnek számít. A német egészségügyi minisztérium számításai szerint a túlsúlyosságból adódó többletköltségek évi 70 milliárd eurót tesznek ki.
A probléma megoldását jelenthetné egy – Nagy-Britanniában már működő – jelzőrendszer kialakítása. Ott piros, sárga és zöld pont jelöli, mennyi zsírt, telített zsírsavat, sót és cukrot tartalmaz az adott élelmiszer. Így leleplezhetőek az egészségesnek látszó, de valójában például sok cukrot tartalmazó élelmiszerek (például gyermekeknek készült italok). A brit Food Standards Agency (FSA) tapasztalatai kedvezőek, mert nem csak a fogyasztóvédők és az egészségügyi szervezetek, de a fogyasztók 90 százaléka is hasznosnak ítéli az egyszerűen értelmezhető „lámparendszert”.
Különadó vagy józan ész?
A német kormány a polgárok belátására és józan eszére apellál. Más országok nem ilyen engedékenyek. Franciaország azt tervezi, hogy különadóval sújtja a hizlaló ételeket (kóla, csipsz, hamburger). Angliában a túlsúlyos iskolások szüleink figyelmeztető leveleket szándékoznak küldeni. Kaliforniában nem kapható csokiszelet és cukortartalmú üdítő az iskolai automatákból. Los Angelesben nem nyílhatnak újabb gyorséttermek olyan környékeken, ahol különösen magas a túlsúlyos emberek aránya.
A német állampolgárok nehezen tolerálnák, ha ilyen mértékben beleszólnának az életükbe. Azonban a német Elhízás Társaság elnöke szerint az a politika, ami a polgárok józan eszére, felelősségérzetére apellál ebben a kérdésben, nem fogja tudni megoldani a túlsúlyosság problémáját.
Hogy ez mennyire igaz, alátámasztják a tapasztalatok is. A Saar-vidék egyik városában, Püttlingenben 2007 közepe óta kínálnak az egészségügyi minisztérium és egy klinika támogatásával ingyenes „menedzselést”, vagyis tanácsadást életmódváltásra, táplálkozásra vonatkozóan a túlsúlyos gyermekek szülei számára. Azonban a megkeresett szülők mindössze 20 százaléka élt a lehetőséggel.
Dr. Varga Zoltán
A probléma lényege
Világszerte nő a túlsúlyosak száma, s vele az egészségügyi kockázat. A túlsúlyból adódó betegségek (magas vérnyomás, diabétesz, rák, szívinfarktus, szélütés) kezelése milliárdos kiadást jelent a társadalom számára. Az Egyesült Államokban, ahol a lakosság egyharmada különösen kövér, ha nem változik a helyzet, 2030-ig az elhízott lakosság egészségügyi problémái miatti járulékos költségek az ország egészségügyi költségének 17 százalékát, egybillió dollárt fognak kitenni.
Az EPIC (European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition) 1992 óta vizsgálja Európa-szerte a táplálkozás, a rák és a cukorbetegség közötti összefüggést. A vizsgálatban 10 európai ország vett részt, több mint félmillió vizsgálati alannyal. Kimutatták, hogy a jókora (100 cm feletti) haskörfogatú férfiak esetében majdnem 50 százalékkal magasabb a prosztatarák kialakulásának kockázata. Azok a nők pedig, akik sok állati zsírt fogyasztanak, de kevés kenyeret és gyümölcslevet, 6 éves időtávlatban kétszer olyan gyakran betegedtek meg emlőrákban, mint a kontrollcsoport, akik zsírszegény étrendet követtek.
A japán válasz
Japán annak ellenére hozott drasztikus intézkedéseket a túlsúly leküzdésére, hogy ott jelenleg mindössze a nők 3,4 százaléka és férfiak 2,3 százaléka érintett. A kormány célja, hogy 2015-ig 25 százalékkal csökkentse a túlsúlyosak számát. 2008 áprilisa óta évente egyszer egészségügyi – vérvételből, a szövetek zsír-, víz- és izomhányadának kimutatásából, a testsúly és a haskörtérfogat méréséből álló – vizsgálatra kötelezik a 40–74 éves korosztályt. Az államilag megállapított határértékek szigorúak: a haskörtérfogat esetében például a férfiaknál 90 cm, a nőknél 85 cm a felső határ. A kormány nem az egyes embert, hanem a cégeket, vállalatokat bünteti: ha dolgozóik nem eredményesek a kilók elleni harcban, a munkaadónak magasabb összeget kell befizetnie az új nemzeti egészségpénztárba. A tokiói óriáscég, az NEC kiszámította, évi 12 millió eurónak megfelelő összeggel kerülne neki többe, ha dolgozói nem tartanák be az egészségügyi előírásokat.
A Panasonic saját egészségügyi programot dolgozott ki. A dolgozók rendszeres egészségügyi ellenőrzésen vesznek részt. Akik rossz eredménnyel végeznek, tanácsokat kapnak, hogyan változtassanak életmódjukon, táplálkozási szokásaikon. A menzán természetesen sok zöldséget, szóját tartalmazó étel közül lehet választani.
A Toyotánál a vállalati étterem kasszájánál naponta rögzíti a beépített rendszer, melyik dolgozó mennyi kalóriát, szénhidrátot, proteint, zsírt és sót vesz magához az ebéddel. A példa értékű hozzáállást egészségpontokkal honorálják, amelyeket fittnessz-gépekre lehet beváltani.
Más cégeknél gimnasztikai gyakorlatokat végeznek a dolgozók. A túlsúlyos rendőrök kizárólag gyalog vagy kerékpárral járőrözhetnek.
Brit pirospontok Németországban is
Németországban 37 millió felnőtt (a nők 53, a férfiak 67 százaléka) túlsúlyos az egészségügyi minisztérium 2007-es felmérése alapján. Kilencmillió ember testtömegindexe meghaladja a 30-at, ami az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint kóros kövérségnek számít. A német egészségügyi minisztérium számításai szerint a túlsúlyosságból adódó többletköltségek évi 70 milliárd eurót tesznek ki.
A probléma megoldását jelenthetné egy – Nagy-Britanniában már működő – jelzőrendszer kialakítása. Ott piros, sárga és zöld pont jelöli, mennyi zsírt, telített zsírsavat, sót és cukrot tartalmaz az adott élelmiszer. Így leleplezhetőek az egészségesnek látszó, de valójában például sok cukrot tartalmazó élelmiszerek (például gyermekeknek készült italok). A brit Food Standards Agency (FSA) tapasztalatai kedvezőek, mert nem csak a fogyasztóvédők és az egészségügyi szervezetek, de a fogyasztók 90 százaléka is hasznosnak ítéli az egyszerűen értelmezhető „lámparendszert”.
Különadó vagy józan ész?
A német kormány a polgárok belátására és józan eszére apellál. Más országok nem ilyen engedékenyek. Franciaország azt tervezi, hogy különadóval sújtja a hizlaló ételeket (kóla, csipsz, hamburger). Angliában a túlsúlyos iskolások szüleink figyelmeztető leveleket szándékoznak küldeni. Kaliforniában nem kapható csokiszelet és cukortartalmú üdítő az iskolai automatákból. Los Angelesben nem nyílhatnak újabb gyorséttermek olyan környékeken, ahol különösen magas a túlsúlyos emberek aránya.
A német állampolgárok nehezen tolerálnák, ha ilyen mértékben beleszólnának az életükbe. Azonban a német Elhízás Társaság elnöke szerint az a politika, ami a polgárok józan eszére, felelősségérzetére apellál ebben a kérdésben, nem fogja tudni megoldani a túlsúlyosság problémáját.
Hogy ez mennyire igaz, alátámasztják a tapasztalatok is. A Saar-vidék egyik városában, Püttlingenben 2007 közepe óta kínálnak az egészségügyi minisztérium és egy klinika támogatásával ingyenes „menedzselést”, vagyis tanácsadást életmódváltásra, táplálkozásra vonatkozóan a túlsúlyos gyermekek szülei számára. Azonban a megkeresett szülők mindössze 20 százaléka élt a lehetőséggel.
Dr. Varga Zoltán
