The Economist: A Fidesz nem a valódi problémákkal foglalkozik
„Az új magyar egészségügyi államtitkár a Harvard Egyetemen közigazgatási diplomát szerzett, és az egészségügyi szolgáltatások menedzsmentjét oktatta egyetemen mielőtt kinevezték. Mindkettőre szüksége lesz.” – írja a The Economist bloggere.
A "Mélyen egészségtelen" című poszt a magyar egészségügyi helyzetet a Political Capital jelentése alapján elemzi. Beszámol a Fidesz elmúlt évekbeli ellenzéki politikájáról, valamint jelen helyzetéről és intézkedéseiről:
„A Fidesz hihetetlen népszerűségre tett szert 2008-ban, amikor szembe ment a szocialista kormányzat erőfeszítéseinek, amely a magántőke megjelenését tette volna lehetővé az egészségügyben. A párt azt is kikényszerítette, hogy az MSZP elálljon a 300 Ft-os vizitdíjtól és az egészségbiztosítási rendszer magánbefektetők felé való megnyitásától. A Fidesz populista piacellenes tevékenysége a kommunista időket idézte, amikor a magyaroknak korlátlan orvosi ellátáshoz volt joguk, és mindezt az állam finanszírozta.”
Az írás szerint a párt most kénytelen szembesülni a tényekkel, és az Orbán-kormánynak ki kell találnia, hogyan tudja a magánszektor bevonása nélkül megtartani választási ígéretét: „mentsük meg az egészségügyet”.
Nehéz helyzet
A poszt kiemeli, hogy a Fidesz nehéz helyzetben vette át az országot szigorú költségvetéssel, ugyanakkor az Egészségbiztosítási Alap költségvetése jelentős hiánnyal rendelkezik. Ennek orvoslásául a kormány 300 milliárd forintot csoportosítana át miközben elkötelezték magukat 3,8 százalékos költségvetési hiány mellett.
Az író ugyanakkor úgy látja, „a Fidesz nem mutat hajlandóságot, hogy a valódi problémákkal foglalkozzon”. Példaként az egészségügyi szolgáltatások túlzott igénybevételét, a hálapénzt valamint a magántőke megjelenésének akadályát említi. „Míg a legmodernebb egészségügyi technológiák hozzáférhetők a magyarok számára, előfordulhat, hogy utazniuk kell a kezelés igénybevételéhez”. Az írás kiemeli, a 2000-2009-es időszakban az egészségbiztosító gyógyszerkiadásai megduplázódtak és elérték a 343,8 milliárd forintot.
Az egészségügyi bérek helyzetéről
„Egy átlag magyar orvos 377 ezer forintot keres havonta, levonások nélkül – az adók ennek körübelül a felét teszik ki. Az orvostanhallgatók fele ezért el kívánja hagyni Magyarországot és valamelyik nyugati országban szeretne dolgozni, ahol ennek akár tízszeresét is megkeresheti.” Az író ismerteti a 2009-es rezidensrendeletet is, és megemlíti az alacsony fizetésekkel összefüggésben, hogy becslések szerint 73 milliárd forintot kaptak illegálisan az orvosok 2008-ban.
Az elemzés kitér a gyógyszerfogyasztási szokásokra is: „Magyarországon az egészségügyi kiadások 32,4 százalékát fordították gyógyszerekre 2008-ban – ez a szám több, mint bármely más OECD országé. Ugyanígy magas az orvoslátogatások száma is: egy átlagos magyar 11,3-szor kereste fel orvosát, míg az átlag OECD polgár 7,6-szor. A magyarok 19,2 százaléka válaszolta azt egy 2008-as felmérésben, hogy egészségi állapotát „rossznak” vagy „nagyon rossznak” ítéli. Ez kétszerese az EU átlagnak, egyedül Portugáliát előzi meg.”
Külön megemlíti azt is, hogy a gazdaságilag aktív felnőttek száma meglehetősen kevés: nagyjából 3 millió magyar és munkáltatóik fizetik az egészségügyi ellátását a 10 milliós lakosságnak.
