Tatuk terjesztik a leprát Braziliában
A mai népesség kilencven százaléka immunis a leprára, de vannak olyan országok, ahol ma is reális veszélyt jelent – írja a Qubit.
A WHO jelentése szerint a bőrt, idegeket, szemet és végtagokat károsító fertőzés 2016-ban mindössze 216 108 esetben fordult elő világszerte, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) kutatói által készített felmérés pedig arra jutott, hogy a legnagyobb veszély a szubszaharai régió lakosait és a 75 év felettieket fenyegeti – összegzi a Qubit.
Hiába tűnt el a lepra a világ nagy részéről, Brazíliában még mindig valós fenyegetést jelent: évente több tízezer esetet jelentenek az országból, tízezer brazilra legalább egy leprás megbetegedés jut. A Mycobacterium leprae által okozott betegség évekig, adott esetben akár húsz évig is lappanghat, így sokan nem is tudnak róla, hogy leprások.
John Spencer, a Colorado Állami Egyetem immunológusa szerint a tatuk hatvankét százaléka hordozza a betegséget, amellyel az ember fertőzte meg őket. A kilencöves tatut fogyasztó brazilok körében gyakori a fertőzés: 146 vizsgált személy közül 92 vérében találtak antitesteket, ugyanis az ott előszeretettel fogyasztott csemege, a tatumáj-creviche különösen veszélyes az emberre.
A tatu ideális otthont biztosít a leprát terjesztő baktérium számára: az M. leprae legjobban 34 fokos környezetben szeret lenni, a kilencöves tatu átlagos testhőmérséklete pedig pont ezen a szinten mozog. A fertőzött állatok nagyjából egy év alatt áldozatul esnek a kórnak – az ember esetében ez az időszak még kezelés nélkül is hosszabb, ugyanis magasabb testhőmérsékletünk miatt nem vagyunk ideális célpontjai a baktériumnak. A lepra mégis megfertőzi az embert is, de elsősorban a bőr- és idegsejteket támadja – hogy ez utóbbiakra hogy talál rá a baktérium, a mai napig rejtély.
