Ma már ellenállóbb az ember a leprával szemben
Nem a betegséget okozó baktérium genetikai mutációjának köszönhetően csökkent drasztikusan a leprás betegek száma a középkor végén, hanem azért, mert az emberi szervezet ellenállóbb lett a kórral szemben – derítették ki svájci kutatók.
Mielőtt szinte teljesen eltűnt volna, a rettegett betegséget évente 200 ezer ember kapta meg. A középkori Európában a lepra elterjedt volt, egyes vidékeken minden harmincadik embernél jelentkezett. A 15. század végére azonban jelentősen megcsappant a betegek száma, amire a tudósok eddig nem találtak kielégítő magyarázatot.
Noha a leprára manapság egy letűnt kor betegségeként tekintenek, még mindig vannak olyan vidékek Brazíliában, a Fülöp-szigeteken, Indiában, Indonéziában, Madagaszkáron, Mozambikban, Nepálban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Tanzániában, ahol fertőz a kór.
A lausanne-i műszaki egyetem kutatói a Mycobacterium leprae öt törzsének genomját összehasonlítva akartak fényt deríteni arra, hogy minek köszönhetően tűnt el a lepra Európából. A tudósok a középkori Nagy-Britanniából, Svédországból és Dániából származó emberi maradványokból vett mintákat vetettek össze mai lepratörzsek genomjával, hogy felderítsék, vajon a baktérium keresztülment-e olyan változáson, amelynek révén kevésbé fertőző lett.
A biológusokból és régészekből álló nemzetközi tudóscsoport kifejlesztett egy rendkívül kifinomult módszert, amely lehetővé tette, hogy különválasszák a baktérium DNS-ét az emberi DNS-től, úgy hogy az előbbi mindössze a vizsgált maradványok 0,1 százalékát tette ki. Az eljárásnak köszönhetően sikerült rendkívüli pontossággal rekonstruálni a középkori lepra genomját.
"A középkori törzsek szinte egy az egyben megegyeznek a maiakkal, és viselkedésük mit sem változott. Ha a lepra eltűnésének magyarázata nem a kórokozóban rejlik, akkor magunkban kell keresnünk" – magyarázta Steward Cole, a kutatók egyik vezetője.
A szakemberek végül arra a megállapításra jutottak, hogy az emberi szervezet vált ellenállóbbá a betegséggel szemben. A leprások nem voltak képesek ugyanúgy szaporodni, mint az egészségesek. Vagyis azok nemzettek utódokat, akik ellenállóbbak voltak a betegséggel szemben, és nem kapták el a kórt.
"Vannak más tanulmányok, amelyek azt mutatták, hogy az európaiak szervezete – genetikai okokból – jobban ellenáll a leprának, mint a világ népességének fennmaradó része. Ez az okfejtés ugyanazon alapul, mint a mi hipotézisünk" – tette hozzá a kutató.
A közhiedelemmel szemben a lepra csak kevéssé fertőző, ahhoz hogy valaki elkapja, nagyon szoros fizikai közelség és a betegekkel való gyakori találkozás kell.
