Szombathely Magyarország legboldogabb városa
Szombathely Magyarország legboldogabb városa, a második helyen Nyíregyháza áll a boldogság világnapja alkalmából készített kutatás szerint, közölte a Jobb Veled a Világ Alapítvány szombaton.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professzor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2020. április 1. és a 2021. március 15. között végzett felmérést, amely alapján összeállították a 2020-21-es Boldogságtérképet. Ennek az időszaknak egyik, az egész társadalmat érintő jellemzője a koronavírus-járvány megjelenése volt, a térkép ezért a pandémia fenyegetettségében élő Magyarország boldogságtérképe, hívták fel a figyelmet.
A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2019-ben mért értékekhez képest minimálisan csökkent, de régiónként, megyénként és megyeszékhelyenként eltérően alakul. A Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon szignifikánsan csökkent a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon viszont nőtt. Megyék szintjén Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében csökkent a boldogságszint, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében nőtt.
A megyeszékhelyek közül Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, a második helyre Nyíregyháza került. Debrecenben, Győrben és Tatabányán csökkent, Budapesten szignifikánsan nőtt a boldogságszint.
A nők jóllétszintje magasabb, életkor szerint a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje emelkedett, a 65 év felettieké és a 18-25 éveseké azonban csökkent.
Az egyedülállók és a kapcsolatban lévők boldogtalanabbak, a házasok boldogabbak, mint korábban. A gyermekes családokban a testi-fizikai állapot megítélése romlott, a pozitív élmények aránya viszont nőtt a három vagy több gyermeket nevelőknél.
A kutatásból kiderült az is, hogy a mostani felmérésben a jóllétszint értékek szóródása nagyobb. Ez azért lehet, mert a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel. A lakosság szintén harmadánál ugyanakkor jelentős boldogságszint-csökkenésre utaló válaszokat regisztráltak. A tesztet kitöltők mintegy 35 százaléka a globális boldogságszint fenntartásáról és növekedéséről számolt be. A kitöltők szintén 35 százaléka viszont a mentális állapotszintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek romlását jelezte.
