Sokan kitöltötték a járvány modellezését segítő kérdőívet
Március 22-e óta több mint 350 ezren töltötték ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai által üzemeltetett magyar adatszolgáltató kérdőívet, amelynek válaszaiból a koronavírus várható terjedését próbálják prognosztizálni magyar kutatók, tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.
A covid.sed.hu címen elérhető kérdőívben feltett kérdések arra irányulnak, miként reagál a lakosság az intézkedésekre, felhívásokra. A válaszok segítségével próbálják napi szinten elemezni, hogy milyen hatása van a kormányzati intézkedéseknek.
Gyimóthy Tibor, az SZTE-nek a kutatás szoftveres hátterét irányító professzora hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, mert sok adat birtokában nyújtható pontosabb előrejelzés.
Az előző nap tevékenységeire vonatkozó – a járvány alakulása alapján folyamatosan aktualizált – kérdésekre adott válaszok alapján a korlátozó intézkedések enyhítésekor gyorsan meg lehet nézni, hogy annak milyen hatása van a kapcsolatokra, az otthoni munkavégzésre, hány ember mennyi időt tölt az otthonán kívül. Ezekből lehet következtetni arra, mi várható a járvány erősödése vagy gyengülése esetén – fejtette ki az egyetemi tanár.
A kutatás eddigi adatait bemutató háttéranyag szerint a járvány első szakaszban az otthonról dolgozók és az egyetemi hallgatók mozdultak ki legkevesebbet, míg a munkájukat lakásuktól távol végzők a legtöbbet. A családosok ugyanannyi időt töltöttek kint átlagban, mint a nem családosok, az otthon elhagyásával járó feladatokat többségében férfiak végezték. A korábbiakhoz képest drámai mértékben visszaesett a szociális interakciók száma.
Az új koronavírus diagnosztizálását nagyban megnehezíti, hogy leggyakoribb tünetei megegyeznek a szezonális influenzával, illetve megfázással. Április vége óta a válaszadók mintegy 20 százaléka tapasztalt magán vagy a vele egy háztartásban élőkön olyan tünetet, amely a koronavírusos megbetegedésre is jellemző.
A védőfelszerelés használatáról általánosságban – a válaszok alapján – nem vonható le általános következtetés, de a veszélyeztetett korosztályban, a 65 év felettiek között a használók aránya jóval magasabb, mint a fiatalabbaknál.
