Program az Anyákért
Bár Magyarországon alacsony az anyai halálozás, a hátrányos helyzetű térségekben van még mit tenni, derül ki a PharmaOnline írásából.
Magyarország is csatlakozik az amerikai gyógyszercég társadalmi felelősségvállalási programjához, amelynek célja megőrizni a várandós édesanyák életét, megakadályozni, hogy bárki belehaljon a szülésbe, számol be a PharmaOnline. E projektjét az MSD még 2011-ben indította el, s mára 30 országban közel száz szervezettel működnek együtt, több mint 6 millió édesanyát érve el, a feladatokra 500 millió dollárt fordítva. „Azon vagyunk, hogy gyógyszeripari tudásunkat és erőforrásaink egy jól látható részét az anyai halálozás elkerülésére fordítsuk, hogy minden anya biztonságban és egészségben adhasson életet és nevelhesse gyermeit” – fejtette ki Naveen Rao, az MSD az Anyákért program globális vezetője, aki Magyarország csatlakozása okán hazánkba látogatott.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) anyai halálozásnak tekint minden olyan esetet, amely a várandóság kezdetétől a szülést követő 42 napon belül következik be, s oka vagy maga a várandósság illetve a szülés – ideértve a baleseteket és beavatkozásokat is.
Az 1990 és 2015 között eltelt 25 évben világszerte összesen10,7 millió nő hunyt el a fenti okok miatt. S bár az esetszám egyes országokban továbbra is igen magas, a fenti 25 évben folyamatosan csökkent az anyai halandóság aránya. 1990 és 2015 között az anyai halálozás globális mutatószáma 44 százalékkal csökkent. Ez 1990-ben évente 532 ezer anya halálát jelentette, míg 2015-ben 303 ezer esetet regisztráltak.
A WHO által megfogalmazott globális cél: 2030-ig minden országban a 2010-es kiindulási érték legalább kétharmadára csökkenteni az anyai halálozási arányt (MMR = Maternal mortality ratio, MMR: anyai halálozási esetszám 100 000 főre vetítve). Az egyes országokban tapasztalható anyai halálozások hátterében eltérő okok állnak (drága vagy nem mindenki által hozzáférhető egészségügyi ellátás, az ellátás helyétől való távolság, fiatalkorúak vagy idősebb anyák átlagosnál nagyobb aránya a várandós kismamák körében). Ugyanakkor az eltérő egészség-kulturális és -ellátási mutatók mellett az anyai halálozás hátterében nem ismert, esetleg már meglévő, s nem kezelt betegségek (cukorbetegség, HIV, malária, elhízás) is állhatnak, mivel az alapbetegségek negatív egészségügyi hatásai a terhesség alatt felerősödve jelentkezhetnek. Az anyai halálozás három leggyakoribb oka világszinten a terhességi toxémia, a fertőzés(szepszis) illetve a túlzott vérveszteség.
A WHO adatai alapján Magyarországon a korábbi évekhez képest 2015-re enyhén emelkedett a 100 ezer élve születésre jutó anyagi halálozás.A Save The Childrennemzetközi gyermekvédelmi szervezet 2015-ben közzétett jelentése szerint Magyarországon az anyai halálozás mutatószáma 17, amivel a vizsgált 179 ország között az 51. helyen állunk,többek között Szerbiával egy szinten.
Az anyai halálozás hazai eseteinek hátterében legnagyobb számban a terhesség vagy szülés alatt kialakuló, uralhatatlan súlyos vérzés, kardiológiai betegségek, terhességi mérgezés, valamint a trombózisok állnak.
Magyarország demográfiai kihívásokkal küzd, hiszen 36 éve csökken a népesség, miközben – a fejlett világ más országaihoz hasonlóan – nálunk is folyamatosan kitolódik a szülések időpontja. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család – és ifjúságügyért felelős államtitkára szerint még sohasem volt olyan alacsony szinten a csecsemőhalandóság és a terhesség megszakítások száma, mint jelenleg. Novák Katalin szerint nálunk évente jellemzően 4-5 édesanya hal meg várandósága alatt, illetve szülés következtében. A WHO – utalt az államtitkár az eltérő adatokra – előrejelzésekből dolgozik. A területi egyenlőtlenségek okán a programban a hátrányos helyzetű térségekre koncentrálnak, itt indul majd egy pilot, amely az érintettek tájékozottságát, informáltságát, edukációját szolgálja majd. Igen rossz egészségügyi mutatóik miatt a programba bevonnának határon túli területeket is, nevezetesen Erdélyt és Kárpátalját, átadva e témával kapcsolatban a Magyarországi tapasztalatokat.
A hazai akciótervet az év végig dolgozza ki az a munkacsoport, amelynek fővédnöke Novák Katalin. A program gazdája az MSD magyarországi leányvállalata.
