Orvosexodus Európában
Az egész kontinens orvoshiánnyal küzd. 2020-ig 230 ezer doktor elvesztésével kell számolnunk, írja Az üzlet.
Két évtizede még túlképzés volt, mára orvoshiánnyal küzdenek a németek. A 400 ezer német orvosból 20 ezer tartósan külföldön dolgozik. Számuk évente 2500-al nő. A német kórházakba elsősorban Kelet-Közép-Európából érkezik a hiányzó munkaerő. Az egészségügyi intézmények komplett csomagot kínálnak. A munka mellett nyelvtanfolyamot, lakást, gyerekek beiskolázását, munkaközvetítést a házastársnak. Sorra alakulnak a lengyel, magyar vagy román egészségügyi dolgozókat toborzó és közvetítő vállalkozások. 2017-ben 4%-os növekedés mellett 60 ezer külföldi orvos dolgozott Németországban, 25 ezer az EU tagállamaiból érkeztek. A legtöbb román (4500), görög (3100) és lengyel (2100). A magyarok 1800-an vannak. Összehasonlításul: idehaza 40 ezren praktizálnak.
Franciaországban tíz év alatt 9 százalékkal csökkent az orvosok száma. Az olasz egészségügyi rendszernek 2028-ig 34 ezer doktor elvesztésével kell megbirkóznia. Az elvándorlás és az orvosi szakma elöregedése a két fő ok. Az 55 évesnél idősebb orvosok aránya Olaszországban 55, Franciaországban 47%.
Nagy-Britanniában, ahol az orvosok tíz százaléka már most is külföldi, 2027-ig 190 ezer új gyógyítóra lenne szükség. Ennyit az ország felsőoktatása jelentős kapacitásbővítés mellett se tudna kitermelni. Ezért szűk látókörűek a kormányzat külföldi orvosok letelepedését megnehezítő intézkedései. A következmény: 2014-ban ötezer, 2017-ben már csak 3 ezer 500 érkezett a szigetországba.
Főleg az elvándorlás és az elöregedés miatt kontinensünknek 2020-ig összesen 230 ezer orvos elvesztésével kell számolnia. A lakosság 13% orvosi ellátás nélkül maradhat. A többség vidéken. Tovább nyílik tehát az ellátottsági olló. A városokban ma még 6,8, a falvakban és kisvárosokban viszont már csak 2,7 orvos jut ezer lakosra.
Lengyelországban az orvosi státuszok 33, a nővér álláshelyek 29 százaléka tartósan betöltetlen. Negyedannyi orvos van, mint Németországban. Romániát az uniós csatlakozás óta 14 ezer orvos, az összes doktor 15 százaléka és 50 ezer ápoló hagyta el. Ezért leginkább az alacsony bérek és az egész egészségügy alulfinanszírozottsága miatti rossz munkakörülmények a felelősek. A hétmilliós Bulgáriát évente 450 orvos és ezer ápoló hagyja el. A legtöbben a diploma megszerzése után rögtön távoznak. Nem csoda, figyelembe véve a megalázóan alacsony béreket. Egy német rezidens havi 2500 eurót keres Egy bolgárnak 200-al kell beérnie! Koszovót negyedévente száz, tehát napi egy orvos hagyja el. Már csak 0,8 doktor jut ezer lakosra! A legrosszabb arány egész Európában. Még a szintén komoly orvoshiánnyal küzdő Romániában is 1,6. Nálunk 3,3. A pályakezdők mégsem találnak munkát.
