Mi várhat azokra, akik túlélnek egy atomháborút?
A zaporizzsjai atomerőmű kapcsán egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi történhet egy nukleáris konfliktus esetén, közli az InfoStart.
A Euronews számol be arról a kutatásról, amely hat lehetséges kimenetelt mutat be: ezek közt a legrosszabb egy totális nukleáris háború Amerika és Oroszország közt, melynek eredménye akár ötmillió, az éhezésbe belehaló ember is lehet. Egy kisebb horderejű, India és Pakisztán közt kibontakozó konfliktus is éhezéssel járhat ugyanakkor.
Nukleáris háborúban a városokra és ipari területekre célzott bombák tűzviharokat indítanának el. Ez nagy mennyiségű kormot juttat a levegőbe, ami hosszú távon hűtheti a Földet, drasztikus hatást gyakorolva a klímára, ezáltal az élelmiszertermelésre is. A különböző szcenáriók bekövetkezte esetén legalább egy, de akár tizenhat fokkal is csökkenhetne a Föld hőmérséklete.
Egy amerikai-orosz atomháború két olyan ország konfliktusát jelentené, amelyek a világ atomfegyvereinek 90 százalékát birtokolják. A harcok kezdetét követő 3-4 éven belül 90 százalékkal csökkennének a terméshozamok, ha esetükben nem működik a diplomácia.
A kutatók számításaikba bevontak olyan lehetőségeket is, mint a takarmánynövények emberek által történő elfogyasztása, a háztartási élelmiszerhulladék csökkentése, de ezek nem segítenek abban, hogy a világ nagyobb területein ne alakuljon ki éhínség egy ilyen konfliktus miatt. A terméscsökkenés a közepes és nagy szélességi fokokon fekvő országokban lenne a legsúlyosabb, ide tartozik Oroszország és az USA is, írja a lap.