Megjelent az első magyar nyelvű életmódorvostan könyv
Az életmóddal összefüggő betegségek ma a fejlett világ első számú megbetegedési és halálozási okát jelentik. Ezen betegségek gyógyításában, megelőzésében ma már központi helyen szerepel a táplálkozás, rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése és a mentális egészség fejlesztése. A WHO becslése szerint a szívbetegségek és a stroke mintegy 80%-a, a daganatos betegségek mintegy 30-50%-a megelőzhető lenne és kiemeli, hogy az életmódváltás megelőzheti vagy késleltetheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.
Magyarországon 2019-ban a nők egészség-veszteségeinek 90%-át a krónikus nem fertőző betegségek okozták, közöttük első helyen a szív- és érrendszeri betegségekkel, melyek az egészségveszteség közel 30%-ért (iszkémiás szívbetegségek mintegy 15%, stroke több mint 7%) felelősek; második helyen pedig a veszteségek ötödét kitevő rosszindulatú daganatokkal, köztük a legnagyobb veszteséget jelentő tüdő-, emlő- és vastagbélrákkal. Férfiak körében az egészségveszteség 86%-át tették ki a nem fertőző betegségek okozta veszteségek: a szív- és érrendszeri betegségek okozták a legnagyobb, közel 30%-os egészségveszteséget (iszkémiás szívbetegségek mintegy 15%, stroke mintegy 6%); második helyen a veszteségek közel negyedét kitevő rosszindulatú daganatok okozta veszteségek álltak, köztük a legnagyobb veszteséget a tüdő- és a vastagbélrák okozta.
2019-ben Magyarországon az összes halálozás közel fele (47,4%) volt köthető valamilyen viselkedési kockázathoz – közte a dohányzás, egészségtelen táplálkozás, alacsony fizikai aktivitás, alkohol- illetve drogfogyasztás –, ami a második legmagasabb érték az Európai Unióban (uniós átlag 38%), messze megelőzve a 29,6%-kal büszkélkedő Portugáliát vagy éppen a Ausztriát (36,2%). Hazánkban 2019-ben 61 ezer hazai haláleset kapcsolódott viselkedési kockázathoz. (forrás: IHME)
Az életmódorvostan a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egy olyan ága, amely az életmódunkkal összefüggő betegségek kiváltó okait célozza meg. Az életmódorvostan interdiszciplináris tudományág, mely a társzakmákkal közösen, azokkal szoros együttműködésben tevékenykedik a lakosság egészségi állapotának helyreállításában, fokozásában, javításában. Részét képezik többek között a különböző tanácsadások, vizsgálatok és szűrések, valamint az életmódváltás klinikai alkalmazása is. Legfontosabb célja nemcsak az elsődleges prevenció az életmódszokások befolyásolása által, hanem a már kialakult, életmóddal összefüggésbe hozható betegségek kezelése is.
Az életmódorvoslással foglalkozók olyan változtatásokat javasolnak, amelyek az életmóddal összefüggésbe hozható betegségeket célozzák meg. Ugyanis annak ellenére, hogy az életmódtényezők egészséget befolyásoló és gyógyító hatása mára széles körben ismert és elfogadott, a magyar lakosság szokásai és életmódja meglehetősen lesújtó képet mutat. Egy 2019-es felmérés alapján hazánkban a felnőtt lakosság 59%-a szabadidejében egyáltalán nem sportol, tíz emberből pedig mindössze három mozog hetente minimum 150 percet. Ráadásul a 15 évnél idősebb honfitársaink mintegy hat tizede túlsúlyos vagy elhízott. Ezek az adatok önmagukban is elég elkeserítőek, létezésük pedig alátámasztja, hogy a lakosság minél szélesebb körének van szüksége olyan információkra és tudásra, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a saját egészségükre gondot fordítsanak és lehetőségükhöz mérten változtassanak életmódjukon.
Ennek érdekében valósult meg május 15-én az az Életmódorvostan Konferencia, melynek keretében mutatták be a témával foglalkozó első, hazai szakkönyvet a nyilvánosság számára. Az Életmódorvostan című könyv olyan tankönyv, mely elsőként foglalkozik az életmódtényezők egészséget befolyásoló hatásaival, az életmóddal összefüggő betegségek kórélettanával és gyógyításával, valamint az egyéni életmódorvosi terápia felállításával és követésével magyar nyelven.
Ahhoz, hogy az életmódorvostan működni tudjon, az egyén belátása mellett szükségszerű együttműködés is kell a beteg életmódjának befolyásolói között: mint az orvos, mozgásterapeuta, táplálkozásterapeuta, család, munkahely, média és az oktatás. Vagyis, az életmódorvoslás társadalmi szintű sikeréhez az új orvostudományi szemléletnek – az egyéni gyógyító-megelőző szemlélet mellett a rendszerszintű gyógyító-megelőző szemléletnek is be kell épülnie a társadalom szövetébe. Ha el szeretnénk érni, hogy a magyar lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma a lehető legnagyobb mértékben növekedjen, szükséges alap az életmódorvosi szemlélet kiterjedt alkalmazása. Legyen szó óvodai-iskola nevelésről, gyermekprogramokról, munkahelyi és lakókörnyezeti lehetőségekről vagy a szabadidő eltöltéséről.
