Magyarországot is elérheti a vízhiány (Bővítve: az NKE professzora szerint...)

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nemcsak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató nem tartja kizártnak: annak ellenére, hogy Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben, egy-két évtizeden belül, még hogyha időlegesen, és csak bizonyos területeken, de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet.

Valószínűleg egyre nagyobb tömegek kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket a vízhiány miatt. Már jelenleg is 500 millió ember él olyan területen, ami az elsivatagosodás áldozata. Ahhoz pedig, hogy ezeket a folyamatok vissza lehessen fordítani, már most és nagyon ügyesen kellene változtatni például a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, élelmiszertermelési, élelmiszerelosztási gyakorlatokon, hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, közli a lap.

*

Magyarországon a klímaváltozás szempontjából nincs krízishelyzet, de arra fel kell készülni, hogy a kedvezőtlen hatásokat nem lehet kerítéssel megállítani, mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi professzora az M1 aktuális csatornán kedden.

Gyakoribb lesz a szélsőséges időjárás, a víz körforgása fel fog gyorsulni, több lesz az árvíz és az aszályos időszakok, területek. A megoldás az lehet, hogy a vízfelesleget nem vezetjük el, hanem tároljuk, hogy szükség esetén felhasználható legyen, mondta a szakember, aki túlzónak nevezte azokat a prognózisokat, amelyek szerint már csak néhány vagy egyetlen év maradt, hogy megfordítsa az emberiség a kedvezőtlen folyamatokat. Ha azonban a kormányok nem teljesítik vállalásaikat, és az évszázad végéig nem sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet emelkedését, akkor valóban elérhetünk egy olyan "átbillenési pontot", amin túl visszafordíthatatlanná válnak bizonyos folyamatok.

A hőmérséklet emelkedése mellett a népességrobbanás is nagy kihívás. A 20. században az emberiség létszáma a háromszorosára, 2 milliárdról 6 milliárdra gyarapodott, a vízkivétel pedig a hatszorosára, ismertette Szöllősi-Nagy András. Hozzátette: a reális prognózisok szerint a végpont 2120-ban a 12 milliárdos népesség lehet, amely már valóban az emberi létet fenntartó ökoszisztémákat fenyegeti. Magyarország azonban szerencsés, hisz a Kárpát-medence alján fekszik, jelentős vízgyűjtő területen, továbbá nagy felszín alatti víztartalékokkal is rendelkezik.