Kuba orvosokkal hódít
Kuba két okból küld orvosokat külföldre: pénzért és hatalomszerzés céljából. Venezuelában az utóbbi a hangsúlyosabb, írja az Index.
Egy disszidált, és ma már Chilében élő kubai orvos, Yansnier Arias még a venezuelai kaotikus állapotokat ismerve is hihetetlen történetet mesélt el a New York Times-nak. Arról beszélt, hogy amikor a kubai kormány parancsára Venezuelában dolgozott, rendszeresen meg kellett szegnie orvosi esküjét, mivel nem mindenkit láthatott el megfelelően. Nem azért, mert nem állt rendelkezésre gyógyszer vagy eszköz (ami egyébként általános jelenség Venezuelában), hanem azért, mert ez állt Maduro elnök, illetve a kormány érdekében.
Volt például egy 65 éves, szívelégtelenségben szenvedő beteg, akinek azonnal oxigénre lett volna szüksége. Feljebbvalói azonban megtiltották neki, hogy a szomszéd szobában tárolt palackokat használva lélegeztesse a beteget, mert az életmentő szereket a választásokat közvetlenül megelőző napokra tartogatták – hogy a szavazókban frissebb legyen az élmény, hogy kinek köszönhetik az életüket, és kire kell szavazni.
Az újságírók összesen 16, korábban Venezuelában dolgozó kubai orvossal beszéltek, akik mind hasonló esetekről számoltak be. Vagyis arról, hogy a venezuelai kormány, illetve kubai elvtársaik hogyan használják az orvosi ellátást politikai manipulációs vagy kényszerítő eszközként az országban. Az orvosokat számos módon felhasználták a választók zsarolásában. Voltak páciensek, akiket csak emlékeztettek ellátás után, hogy kinek köszönhetik mindezt, és kire kell szavazni, másoknak nyíltan megmondták, hogy életmentő beavatkozások nem járnak az ellenzék támogatóinak.
A kubai egészségügy helyzetét mindenütt paradoxonként jellemzik, hiszen cáfolja a gazdagság és a jó egészségügyi ellátás evidenciának hitt összefüggését. A segélyszervezeti aktivista és orvos Paul Farmer Pathologies of Power című könyvében szerepel a sokszor idézett kubai bon mot, miszerint Kubában szegényként élünk, viszont gazdag módjára halunk meg.
Mit tud a kubai egészségügy?
- Az országban élők születéskor várható élettartama 79,5 év (Az Egyesült Államokban 78,7 év, Magyarországon 75,5 év).
- A csecsemőhalandóság 4,3/1000 élveszületés (az USA-ban 5,7, nálunk 4,9).
- Kuba az éves GDP-je 12,2 százalékát költi egészségügyre, amely 2457 dollár személyenként. Ugyanez az érték nálunk a Világbank szerint 1963 dollár, az Egyesült Államokban 9869 dollár.
De a lényeg most következik: Kubában ezer emberre 7,5 orvos jut, nálunk 3,1.
Az országban évente egyszer minden embernek kötelező találkoznia háziorvosával, aki felméri, hogy milyen betegségek kockázata merül fel, és szűrővizsgálatokra küldi az illetőt. A védőoltások az országban 1962 óta kötelezők és persze ingyenesek – ahogy az egészségügyi ellátás nagy részéért sem kell fizetni.
A kubai egészségügyi rendszer hatékonyságán még a leghéjább kommentátorok sem igazán tudnak fogást találni. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a rendszer tökéletes lenne, sőt. Azzal például alig foglalkozik valaki, hogy milyen a helyzete annak a sok ezer kubai orvosnak, akik az állam céljainak megfelelő külszolgálatot vállalnak. Sokszor önként, sokszor pedig nem annyira.
