Krausz Ferenc kapta idén a Műegyetem Neumann professzori címét
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Műegyetem Neumann professzori címét, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az intézmény díszpolgári kitüntetését vette át szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorától.
Czigány Tibor rektor az eseményen a díjazottakat méltatva elmondta, hogy most két olyan embert köszöntenek, aki a nemzetközi kapcsolatok erősítését is kiemelten fontosnak tekintette pályája során. Az egyetem közlése szerint Krausz Ferenc – a Műegyetem volt hallgatója és munkatársa, aki 1987-ben villamosmérnökként szerzett diplomát a BME-n – az ultragyors lézertudomány területén elért tudományos teljesítményéért részesült a kitüntetésben. A fizikus által megalapozott tudomány a mikrochipgyártástól kezdve a daganatos betegségek diagnosztizálásáig számos területen hozott forradalmi változást. A kitüntetést a Műegyetem ünnepi szenátusi ülésén adta át Czigány Tibor és Beck György, a Neumann Társaság elnöke.
"A tudás megszerzése nem pusztán intellektuális feladat, hanem erkölcsi kötelesség. Olyan felelősség, amellyel a jövő generációinak tartozunk" – mondta Krausz Ferenc a díj átvétele után.
A műszaki egyetem közlése szerint a BME Neumann professzori címét 2023-ban Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, tavalyelőtt pedig Konsztantyin Novoszjolov kapta meg, aki a grafén feltalálásáért kapott Nobel-díjat. A BME Díszpolgári címét mások mellett Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, a Műegyetem volt hallgatója, valamint Habsburg György francia nagykövet, Bogsch Erik, a Richter gyógyszergyár elnöke, Bendzsel Miklós, a Magyar Mérnökakadémia vezetője, továbbá Dale Martin, az EELISA európai egyetemi szövetség elnöke vették át az elmúlt években. Az idén alapított BME Hajós Alfréd-díjat mint az év legjobb hallgató-sportolója, Varga Ádám, a fizikusszak diákja, olimpiai ezüstérmes kajakozó vehette át. A közleményben kitértek arra is, hogy a BME ünnepi szenátus eseményén az intézmény nyolc karának doktori iskoláiból mintegy 150 új doktor vette át oklevelét.
Magyarországon vannak olyan projektek, amelyekkel hazánkban is legalább olyan esélyekkel lehet világszínvonalú eredményeket elérni, mint külföldön – mondta el Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), sajtótájékoztatón, miután előadást tartott az intézményben. A Nobel-díjas fizikus a BME hallgatóinak tartott előadásában részletesen beszélt a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) zajló munkáról.
A tudós, aki a központ ügyvezetője és tudományos igazgatója, arról beszélt, hogy a Health for Hungary - Hungary for Health (H4H) elnevezésű programban 10 éven keresztül mintegy tizenötezer önkéntestől gyűjtenek vérmintákat, hogy monitorozzák egészségi állapotuk alakulását és az esetleges betegségek kialakulása kimutatható és nyomon követhető legyen. Az előadáson szó volt arról, hogy a kutatásaik segítik a rákkutatást is, bár elsősorban nem a daganatos betegségek állnak azok fókuszában.
Krausz Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott arra: Magyarországon is vannak tehetségek, csak arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy ha külföldre mennek, vissza is térjenek. Elmondta, hogy a Kutatási Kiválósági Tanáccsal, amelynek elnöke, olyan programokat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy magyar kiválóságokat hozzanak vissza Magyarországra. Hozzátette: nem az a probléma, hogy elmennek a kutatók az országból, hiszen tapasztalatszerzésre szükség van. Az a fontos, hogy vissza is jöjjenek.
Krausz Ferenc – két francia tudóssal megosztva – tavaly kapott Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért. 1985-ben diplomázott az ELTE fizika szakán, a Műegyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Kutatásait a BME Fizikai Intézetében kezdte, majd 1991-ben doktori fokozatot szerzett a Bécsi Műszaki Egyetemen. 2003 óta a
németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője, 2019-től pedig a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) ügyvezetője és tudományos igazgatója. Munkáját számos díjjal ismerték el, többek között átvehette a Fejszál király- és a Wolf-díjat. A kísérleti fizikust a közmédia 2023-ban az év emberének választotta.
