Kollégánk, a kobot
Az újonnan telepített ipari és szolgáltató robotok 30 százaléka olyan együttműködő, azaz kollaboratív robot, amely az emberekkel egy csapatban is biztonsággal dolgozhat, írja a GyártásTrend.
Az IFR (International Federation of Robotics) februárban közzétett, legfrissebb statisztikái szerint a gyártóiparban ma már átlagosan 76 robot jut 10 ezer alkalmazottra – 2015-ben ez a szám még 66 egység volt. A régiók robotsűrűsége azonban jelentősen eltér ettől a globális mutatótól. Európában átlagosan 99 robot jut ennyi dolgozóra, Amerikában 84, Ázsiában pedig 63 darab. Magyarázható ezzel is, hogy 2010 és 2016 között a robotsűrűség az ázsiai országokban nőtt a leggyorsabban, évente átlagosan 9 százalékkal, míg ez érettebb piacokon a telepítések üteme visszafogottabb volt, Amerikában átlagosan évi 7, Európában 5 százalékkal bővült a munkába állított robotok száma, közli a lap.
Tegyük hozzá, a világ tíz, legnagyobb mértékben automatizált országának gyártóiparában a robotsűrűség a globális és a régiós átlagokat is messze felülmúlja. Az IFR jelentése (2017 World Robot Statistics) szerint a listát Dél-Korea vezeti 631 egységgel, majd Szingapúr (488) következik, és dobogós helyezést ért el Németország (309) is, megelőzve Japánt, ahol 303 robot jut 10 ezer alkalmazottra.
Rohamosan robotizáló Európa
A top 10-es listát egyértelműen Európa uralja, mivel az élmezőnybe jutott még Svédország (223), Dánia (221), Olaszország (185) és Belgium (184) is. Kivétel az Egyesült Államok (189) a hetedik, és Tajvan (177) a tizedik helyen.
Európában Németország jár élen az ipari automatizálás terén, a térségben 2016-ban leszállított robotok 36 százalékát itt üzemelték be, és a telepített robotok 41 százaléka itt működött. Az IFR arra számít, hogy a németeknél 2018 és 2020 között is legalább 5 százalékkal bővül majd az automatizáció piaca, elsősorban az ipar, de különösen az autógyártás növekvő robotigényétől hajtva.
Franciaország a globális átlagot ugyan jóval felmúló 132 egységével régiós szinten már kevésbé jeleskedik, két kelet-európai ország is megelőzi a rangsorban, míg az Egyesült Királyság a 10 ezer főre jutó, 71 robotjával ugyancsak leszerepelt, és bizonytalan, hogy lemaradásából mikor tud behozni valamit, mert a helyi és a jelen lévő külföldi iparvállalatok, közöttük az autógyártók a Brexit körüli bizonytalanság miatt elodázhatják beruházásaikat.
Kelet-Európában Szolvénia (137) és Szlovákia telepítette a legtöbb robotot, amivel a világranglista 16., illetve 17. helyére kerültek, Svájcot (128 egység, 19. hely) is megelőzve. Az alpesi országot a 20. helyen a Cseh Köztársaság követi, ahol 101 robot jut 10 ezer alkalmazottra. Az IFR rámutat, mind a cseheknél, mind a szlovákoknál elsősorban az autóipar részéről jelentkező, erős kereslet pörgeti fel az automatizálás ütemét. Noha Magyarországon is erős jelenléttel bírnak az autógyárak, nálunk 2016-ban csupán 57 ipari robot jutott 10 ezer dolgozóra. Messze alulmúltuk ezzel a globális átlagot, így aligha vigasztalódhatunk azzal, hogy Norvégia (51), Lengyelország (32), Romána (15) vagy éppen Oroszország (3) a miénknél is alacsonyabb robotsűrűséget ért el.
Előrejelzésében (Top 10 Predictions for Worldwide Robotics for 2017 and Beyond) az IDC kiemeli, hogy a robotika területén a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a képfelismerés, a navigáció, a mikroelektromechanikus rendszerek (MEMS-ek), érzékelők és a félvezető-technológiák fejlődése felgyorsította az innovációt, ami többek között a kobotok megjelenését is eredményezte.
A piacelemző szerint amellett, hogy az újonnan telepített robotok 30 százaléka idén már kobot lesz, 2020-ra a robotok 60 százaléka felhőalapú alkalmazások révén kognitív képességekre is szert tesz, a kereskedelmi robotok 40 százaléka pedig egy elosztott, gépi intelligencia hálózatára csatlakozva akár 200 százalékkal hatékonyabban tud majd dolgozni, mint a négy évvel korábbi modellek.
Nem csupán a gyártóiparban nő gyors ütemben a robotsűrűség, az e-kereskedelem területe szintén nagy felvevőpiacnak számít. Az IDC szerint idén a világ 200 legnagyobb e-kereskedelmi vállalatának 45 százaléka már robotrendszereket fog használni megrendeléseket teljesítő raktáraiban és a kézbesítés folyamatában. Jövőre a vezető logisztikai, egészségügyi és közműszolgáltató szervezetek 35 százaléka szintén robotokkal automatizálja majd működését, jósolja a piacelemző.
Ember és robot együttműködése nem új keletű koncepció, de azt a technológia fejlődésének köszönhetően igazából a kobotok váltják valóra, emelik magasabb szintre elsőként, ezért ezeknek a kollaboratív robotoknak kétségtelenül kulcsszerepük lesz az ipar 4.0 korában. Az emberekkel közös munkaterületen osztozva a legkifinomultabb műveleteket is biztonságosan el tudják végezni, így egyrészt beruházási költségeket takarítanak meg a vállalatoknak a védőkorlátok elhagyásával és az alapterület jobb hasznosításával, másrészt olyan adatokat gyűjtenek és továbbítanak az informatikai rendszerekbe, amelyek elemzésével akár valós időben, automatikusan fokozható a gyártás hatékonysága, illetve megelőzhető a meghibásodásokból eredő leállás.
Nem utolsósorban a kobotok az emberi munkát is hatékonyabbá és élvezetesebbé teszik, mivel átveszik a rutinfeladatok elvégzését, így az alkalmazottak nagyobb hozzáadott értékű teendőkre összpontosíthatnak.
A világ egyik legnagyobb bértervező, -gyártó és logisztikai vállalatának számító Flex ausztriai gyárában, amely az egészségügy technológiai beszállítóit, valamint a gyártóipar szereplőit és az autógyárakat szolgálja ki, a Mobile Industrial Robots két MiR100-as kobotja szállítja az alkatrészeket a raktárból a gyártósorokra. A próbaprojekthez egy 600 méteres útszakaszt alakítottak ki, amelyen a kobotok fordulónként 100 kilogramm rakományt juttatnak célba teljesen önállóan, még a gyorsan záródó, beltéri ajtókat is maguk nyitják ki. A Flex eddigi tapasztalatai nagyon jók. Minthogy nem kell az alkatrészek szállításával foglalkozniuk, az alkalmazottak a logisztikai problémák azonosítására és megoldására fordítják idejüket, méghozzá eredménnyel – az adagolást kiegyenlítettebbé tették, és a folyamatokat is finomhangolták.
De ne gondolja senki, hogy kobotok alkalmazását csak nagyvállalatok engedhetik meg maguknak. A 23 fős német Hofmann Glastechnik kisvállalat, amely orvosi és kutatólaboratóriumoknak, valamint ipari készülékekhez szállít technikai üvegtermékeket és -alkatrészeket, a Universal Robots két kobotjával javította a munka hatékonyságát és a termékek minőségét. Az UR5-ös és UR10-es robotkar a cég különböző CNC-üvegesztergapadjait eteti a megmunkálandó, törékeny üvegcsövekkel, pontosan és fáradhatatlanul, naponta 11 órán át. A szakképzett alkalmazottak így több figyelmet fordíthatnak bonyolultabb feladatok elvégzésére, miközben a stabilabb folyamatok és a kevesebb leállás eredményeként a termelékenység 50 százalékkal nőtt, és a beruházás mindössze 6 hónap alatt megtérült a Hofmann Glasstechnik számára.
