Koronavírus-járvány utáni uniós helyreállítási csomag készül
Az Európai Bizottság a jövő hónapban javaslatot tesz a koronavírus-járvány utáni európai uniós helyreállítási csomagra, amely magában foglal új befektetési, fizetőképesség-támogatási és egészségügyi programokat, valamint az unió új bevételeire vonatkozó javaslatokat is, jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU javaslattevő és végrehajtó testületének elnöke szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), a saját forrásokról és a gazdaságélénkítési tervről szóló parlamenti vitában Ursula von der Leyen elmondta, hogy testülete egy ambiciózus helyreállítási terven dolgozik, mivel a tagállami gazdaságok csak lassan és óvatosan jönnek újra mozgásba. Az intézkedéscsomag része lesz az új MFF is, illetve egy helyreállítási pénzeszköz magasabb finanszírozási plafonnal.
A bizottsági elnök elmondta, hogy a rendelkezésre álló pénz nagy részét a kormánykiadások támogatására fordítják, az állami beruházások és az olyan uniós politikákkal összhangban álló reformok kulcsfontosságú területein, mint az éghajlatsemlegesítés és a gazdaság digitalizálása, illetve rugalmasabbá tétele. Ursula von der Leyen hozzátette, hogy a bizottság az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkóztatását szolgáló kohéziós források kiegészítését is javasolja, ennek elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd.
"A helyreállítási eszköz rövid távra szól, és a fellendülés első éveire összpontosít. Ez fogja, az új MFF-el együtt, biztosítani a válságra adott nagyratörő választ, amelyre most Európának szüksége van", fogalmazott az elnök.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy a járvány okozta válság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok közti különbségek súlyosbodjanak, elmélyüljenek.
"Épp ellenkezőleg a válságnak erősítenie kell a közös európai akaratot arra, hogy együttműködjünk a nagyobb konvergencia, a folytatódó kohézió és az európai integráció érdekében ". Kifejtette továbbá, hogy az uniós tagországok illetékesei közül néhányan az európai gazdasági fellendülés érdekében új Marshall-tervről beszélnek, de véleménye szerint inkább egy olyan tervre van szükség, amely segíti az együttműködést a szükséges finanszírozási szint meghatározásában, garantálja a helyreállítási alap és az új MFF hatékonyságát, és mobilizálja a helyreállításhoz szükséges forrásokat.
A Fidesz részéről Deli Andor képviselő azt mondta, hogy az MFF kulcsfontosságú a tagállami gazdaságok válság utáni fellendítésében, ezért ambiciózus és megfelelő méretű tervre van szükség. Hozzátette, hogy a bizottság által tervbe vett helyreállítási alap is szükséges, azonban az nem mehet a hagyományos uniós politikák rovására, amelyek eddig is bizonyították hasznosságukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az agrár- és kohéziós politikákat meg kell erősíteni, mivel az utóbbi az unió legfontosabb befektetési eszköze, amelyből eddig minden államnak nyeresége származott.
Hozzáfűzte, hogy Magyarország az elmúlt évben, közel 5 százalékos növekedéssel kiemelkedően teljesített a gazdasági felzárkózásban, ezért uniós szinten sem lenne szabad, hogy ezt a munkát hátrány érje. Fontos, hogy a források elosztásánál ne legyen "erkölcsi kockázat", tehát se az MFF, se a helyreállítási alap ne jutalmazza a felelőtlen gazdálkodást vagy a járvány félrekezelését. A cél, hogy minden tagállam szükségletei és érdemei szerint kapjon segítséget, fogalmazott a magyar képviselő.
Merkel: az egészségügyben is meg kell erősíteni az EU stratégiai szuverenitását
Az egészségügy területén is meg kell erősíteni az Európai Unió stratégiai szuverenitását, hogy a közösség minél sikeresebben védekezhessen a járványok ellen, jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az azonnali kérdések és válaszok órájában a koronavírus-járvány lehetséges tanulságairól beszélve kiemelte, hogy az egészségügy tagállami hatáskör, és ezen nem is szükséges változtatni, de ki kell dolgozni közös mechanizmusokat, mert a járvány elleni védekezés nemzeti szinten tett lépései befolyásolhatnak közösségi szinten szabályozott folyamatokat. Ezt mutatják például az egyeztetés nélkül bevezetett határigazgatási szigorítások, amelyek hátráltatták a belső piac működését.
Meg kell erősíteni az EU járványügyi ügynökségét is, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), hogy a tagországok összehangoltabban és közös alapra építve hozhassák meg döntéseiket, mondta a kancellár.
