2024. november. 05., kedd - Imre.
hirdetés
hirdetés

Klímaváltozás: Magyar kutatók fogtak össze, hogy reális képet kapjunk a kockázatokról

„Éghajlatváltozás és egészség” – ez a neve annak a jelentésnek, ami három magyar kutató összefogásával készült el közel egy évvel ezelőtt. A szakemberek azonban nem elégedtek meg azzal, hogy az online kiadvány a virtuális könyvespolcra kerüljön. Céljuk, hogy az eredményeket minél többen megismerjék, ezért egyfajta tudomány-népszerűsítésbe, ismeretterjesztésbe kezdtek. Így született meg az Éghajlatváltozás 180° hírlevél.

2019-et írtunk, amikor az ózon világnapja alkalmából szervezett konferencia egyik szünetében Páldy Anna és Antal László arról beszélgettek, hogy még mindig nem tudjuk eléggé, hogy a klímaváltozás milyen hatásokkal fenyegeti hétköznapi életünket, és hogy mit tehetünk ez ellen. És bár rengeteg apró kezdeményezés, kis lépés van Magyarországon is, de még senki sem rendszerezte ezeket.

„Ennek a rendezvénynek egy különlegessége volt, hogy nem csak orvosok, közegészségügyi szakemberek, illetve meteorológusok, tehát olyan tudományterületek képviselői voltak ott, akik közvetlenül foglalkoznak az ózonréteg elvékonyodásából fakadó kockázatokkal. A szervezők biztosítási szakembereket, szakpolitikai döntéshozókat, minisztériumi képviselőket is meghívtak” – mesél a kezdetekről Dr. Páldy Anna, közegészségtan-járványtan szakorvos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadója. Ahogy mondja, éppen az UV riasztási rendszer kidolgozása kapcsán dolgoztak addigra már együtt Antal Lászlóval, aki az éghajlatváltozás egészséghatásaival évtizedek óta foglalkozó szakemberként vett részt a munkában.

„Az éghajlatváltozás jóval túlmutat azon, hogy például súlyosbodhat a szív- és érrendszeri vagy cukorbetegségben szenvedők állapota. Hatással van a művészetekre, a vallásra, nem is beszélve a pszichológiai vetületeiről vagy éppen az alternatív gyógymódokról” – mondja Antal László, szociológus, az Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Szociológiai Intézetének munkatársa.

Azt maguk a kutatók sem gondolták volna, hogy az „Éghajlatváltozás és egészség” jelentés alig a megjelenést követően ennyire aktuális lesz. 2021 nyarán 6 hőségriasztás volt hazánkban, és soha nem volt még ilyen magas az átlaghőmérséklet júliusban Magyarországon, mióta az adatokat rögzítik, vagyis 121 éve. „Egy-egy komolyabb hőséghullám gyakorlatilag katasztrófahelyzetet jelent” – teszi hozzá Ferencz Zoltán szociológus, a TK Szociológia Intézetének tudományos munkatársa. Ő a kutatócsapat harmadik tagja, aki klíma- illetve katasztrófahelyzetek kockázatelemzésével is foglalkozik, és azzal, hogy hogyan lehet az ilyen helyzetekhez alkalmazkodni.

A Jelentés 8 fejezetben bontja ki az éghajlatváltozás hatását a növények, az állatok és az emberek egészségére; az egészségügyi ellátásra, az alternatív és a természetes gyógymódokra; a népesedési folyamatokra. Vizsgálja az emberek egészségét és életét veszélyeztető kockázatok csökkentési, illetve a lakosság alkalmazkodási lehetőségeit az éghajlatváltozás várható hatásaihoz, valamint foglalkozik kommunikációs és oktatási szempontokkal is.

Ezt a logikát követi a kétheti rendszerességgel megjelenő Éghajlatváltozás 180° szakmai hírlevél is. A készítők a természet- és társadalomtudományok különböző területeiről érkeztek, így nyílik lehetőség arra, hogy olyan kérdéskörökben is megvizsgálják a klímaváltozás hatásait, amelyeket eddig nem, vagy csak kevésbé vettek górcső alá hazánkban. Szempontjuk az is, hogy integráltan, holisztikus megközelítésben gondolkozzanak. A társadalmi, demográfiai folyamatok, az egészségügyi és szociális ellátórendszer, az önkormányzatok és a katasztrófahelyzetek, az oktatás és a kommunikáció mellett olyan területekre is elmerészkednek, mint például a pszichológia, a vallás, a művészetek vagy éppen az alternatív gyógyászat. Mindezt közérthetően elmagyarázva, jó gyakorlatokat bemutatva és akár javaslatokat is megfogalmazva.

A kutatók külön kiemelik: a projekt nem jöhetett volna létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Egészségügyért Felelős Államtitkárság támogatása nélkül. Emellett – a számos pozitív visszajelzésnek köszönhetően is – elkötelezettek abban, hogy a népszerű tudományos ismeretterjesztést az Éghajlatváltozás 180° hírlevélen, Instagram profiljukon, illetve Facebook oldalukon keresztül is folytassák.

cimkék

hirdetés

Könyveink