Kína 2035-ig a világ vezető biotechnológiai hatalmává válna
Kína nemrég új irányelveket fogadott el az emberi genomszerkesztés szabályozására, miután öt évvel ezelőtt Ho Csian-kuj kínai biológus hatalmas nemzetközi felháborodást keltett azzal, hogy három gyermek génállományát módosította, írja a Qubit.
Az ázsiai ország 2035-ig a világ vezető biotechnológiai hatalmává kíván válni, amihez az elmúlt években elképesztő mértékben bővítette a genomok elolvasásának, manipulációjának képességét és a kórokozók vizsgálatára alkalmas biobiztonsági laboratórium hálózatát, írja a lap.
„A biotechnológia, beleértve a szintetikus biológiát, a 21. századi gazdaság alapköve, és kritikusan fontos lesz a geopolitikai versengés területén is” – mondta a National Defense magazinnak Tara O’Toole, az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security, DHS) korábbi helyettes vezetője 2020-ban. O’Toole szerint „Kína nagyon agresszív stratégiát követ annak érdekében, hogy a világ vezető biotechnológiai hatalmává váljon”.
A februárban bejelentett új szabályok független elemzők, köztük a Qubitnek is nyilatkozó Joy Csang, a Kent Egyetem szociológus professzora és a kínai tudománypolitika szakértője szerint először nem mentek elég messzire. Részben annak hatására, hogy neves kínai szakemberek hangot adtak ezen véleményüknek, októberben a kínai kormány kiszélesítette az új irányelvek alá eső kutatások körét.
Eközben nyugati szakértőket az elmúlt években több milliárd dollárnak megfelelő jüanból felépített, fertőző betegségek kutatásával foglalkozó kínai laboratóriumok biztonságossága is aggasztja, állítja a Washington Post áprilisi cikke, ami szerint az ország biobiztonsági kultúrája és gyakorlatai nem voltak képesek lekövetni a biotechnológiai ambícióit. November elején a Wall Street Journal cikkéből kiderült, hogy egy Kantonban található elismert onkológiai laboratóriumban két sebésznél és egy vendégkutatónál daganatos megbetegedést diagnosztizáltak. Miután ez kiszivárgott, egyes kínai internetezők megkérdőjelezték a laboratóriumban használt anyagok biztonságosságát.
Az elmúlt két évtizedben a DNS-szekvenálási technológiák lenyűgöző fejlődése soha nem látott mennyiségű biológiai adatot generált, ami – mint a lap nemrég összefoglalta – az egészségügyi alkalmazások mellett átformálta a saját magunkról és a minket körülvevő élőlényekről alkotott képünket. Ezzel párhuzamosan megjelentek a genomok precíz manipulálását lehetővé tevő technológiák, és meredeken zuhant a DNS laboratóriumi szintézisének költsége – mindez a genetikai tudásunk kibővülésével együtt megnyitotta a szintetikus biológia korszakát. Közben azonban az is kiderült, hogy ezek a technológiai vívmányok sem mentesek az árnyoldalaktól.
A szabályozási hiányosságok miatt új kutatási projektbe foghatott a génszerkesztéssel gyermekeken kísérletező Csian-kuj, aki öt évvel ezelőtt jelentette be, hogy egy ikerpár, és mint később kiderült, egy harmadik gyermek genomját is manipulálta a CRISPR-Cas9 genomszerkesztési rendszerrel – állítása szerint azért, hogy ellenállóbbá tegye őket az AIDS-ért felelős HIV vírussal szemben. A legalább egy génjükben örökölhető változásokhoz vezető beavatkozás hatásossága erősen kérdéses, és egészségügyi kockázatai ismeretlenek. A tudományos közösségben és azon túl is világszerte felháborodást okozó bejelentés után a kínai hatóságok a kutatót három év börtönbüntetésre ítélték, amit tavaly töltött le.
A teljes információt ITT olvashatja
