Jobb egészség, erősebb WHO
Első számú prioritássá kell tenni az egészségügyet globális szinten – egyebek mellett ezt hangsúlyozza „Jobb egészség és erősebb WHO” című programjában dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálat Kar dékánhelyettese, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, akit a közelmúltban jelölt a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatói posztjára.
A pozícióért összesen hat jelölt szállt versenybe, dr. Szócska Miklós a manilai, regionális bemutatkozás után és a november eleji tagországok előtti genfi meghallgatás előtt nyilatkozott az egyetemi honlapnak.
Az elmúlt időszakban elkészített főigazgató-jelölti program egyebek mellett érinti a járványok elleni küzdelmet, az emberiség egészségesebbé és egészségtudatosabbá tételét, az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítését és a WHO szervezetének reformját is.
Szócska Miklós programját két részre osztotta: egyrészt foglalkozik azzal, hogy miként lehet globális szinten egészségesebb az emberiség, másrészt a WHO mint támogató szervezet, hogyan tudja ezt a leghatékonyabban érvényre juttatni. Mint magyarázza: a két dolog összefügg, hiszen a világszervezet bevételeinek nyolcvan százaléka külső támogatóktól érkezik, ha pedig olyan vád érheti a szervezetet, hogy nem elég felkészült például a járványokra, akkor nem lesz képes stabilan tartani a bevételeit. A pandémiákra, esetleges új világjárványokra való proaktív felkészülést egyébként a kiemelt prioritások között említi programjában, meglátása szerint az egyik legforróbb téma, hogy az Ebola- és a Zika-járvány után meg lehessen nyugtatni ez ügyben a világot.
Szócska Miklós az egészséget veszélyeztető legnagyobb problémák között említi a klímaváltozást, mely nyomán új betegségek és járványok bukkanhatnak fel. A fenyegető tényezők között ugyanakkor második helyen áll szerinte az egészséggel összefüggő felelőtlen emberi magatartás. Mint mondja, már az alacsony és közepes jövedelmű országokban is a nem fertőző betegségek vezetik a haláloki statisztikát. Ehhez hozzájárulnak a fogyasztási szokások, a különböző, egészségtelen termékeket hirdető globális reklámok, az antibiotikumok nem megfelelő használata, valamint az olyan üzleti modellek, melyek a rövid távú hasznot a hosszú távú érdekek fölé helyezik.
A programban Szócska Miklós hangsúlyozottan kitér az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésére. Ezt támogathatják bizonyos már rendelkezésre álló technológiai újítások, mint például az e-health megoldások, a mobil és hordozható egészségügyi eszközök, az ún. point of care (betegágy mellé vihető diagnosztika) technológiák, amelyek olyan területekre juttathatják el az ellátást, ahol korábban ez nem volt elérhető. Szócska Miklós felvetette a Magyarországon az ő államtitkársága (2010-14) alatt már bevezetett népegészségügyi termékadó kiterjesztését, mely a globális forrásteremtés egyik lehetséges eszköze lehet.
Mindezzel párhuzamosan a WHO szervezeti működésében hatékonysági reformra van szükség, meg kell erősíteni a világszervezet szerepét, mint a globális egészségügy megkérdőjelezhetetlen, pártatlan és független vezetőjét, mely a változtatás ügynökeként működik – emelte ki Szócska Miklós. Biztos az is, hogy a leendő főigazgatónak fel kell vállalnia az elméleti megoldások és a gyakorlati megvalósítás közötti különbségek szűkítését, a szervezet esetében pedig erősíteni kell a rugalmasságot, a partnerségre való építkezést. Emellett a WHO-nak tudás- és törvénytárként is kell működnie, mely minden egészségüggyel összefüggő kérdésben nemzetközi példákkal tudja segíteni a tagállamokat. Az egészséget globális politikai, gazdasági és pénzügyi prioritássá kell tenni – mutatott rá Szócska Miklós.
