Hogyan fejleszthetem empatikus készségem?

Az empatikus hozzáállás a nagylelkűség jeleként is felfogható és azzal, hogy gyakoroljuk ezt a készségünket, ápoljuk nyitott hozzáállásunkat és képezzük elménket is, hogy kevésbé ítélkezzünk. Nem csoda tehát, hogy az empátia pozitív hatással van kapcsolatainkra másokkal és önmagunkkal is. 

Egy egykori buddhista szerzetes szerint az empátia nem azt követeli meg, hogy ugyanazt éljük át, mint egy másik ember, egyszerűen csak arra sarkall, hogy találkozzunk velük abban az állapotban, amiben éppen vannak.

Fontos kiemelni, hogy az empátia fejleszthető képességünk, s érdemes is vele foglalkozni, hiszen általa sokkal jobban megérthetjük társainkat – legyen szó a munkahelyi kapcsolatainkról vagy a magánéletünkről.

Az empátia gyakorlásának előnyei 

1. Szorosabb kapcsolatok: ha megtanuljuk, hogyan tudunk másokat meghallgatni és odafigyelni rájuk, akkor erősödhetnek kapcsolataink.
2. Nagyobb boldogságérzet: az empátia az egyik leginkább megbecsült emberi tulajdonságunk, így akik ezt gyakorolják, több pozitív visszajelzést is kaphatnak, ami boldogságlökettel jár. Ráadásul az erősebb kötelékek is több pozitív érzelmet hoznak magukkal.
3. Magasabb érzelmi intelligencia: ha jobban megértünk másokat, akkor az interperszonális kapcsolatainkban is hatékonyabban vagyunk képesek eligazodni.
4. Jobb vezető és munkatárs: ha sikeresen eligazodunk emberi kapcsolatainkban, akkor az a munkahelyünkön is számos előnnyel járhat. Ha felismerjük és megértjük mások szükségleteit és gondolatait, akkor hatékonyabban tudunk velük együttműködni és kommunikálni. 

Hogyan lehetünk empatikusabbak? 

Amikor az agyunk azon dolgozik, hogy empatikusabbak legyünk, akkor az érzelmi és a kognitív központot együttműködésére készteti, hogy ezáltal megértse a szituációt. Az agy érzelmi központja, vagy más néven a limbikus rendszer magába foglalja az amygdalát és a hippocampust. Utóbbi terület felelős az érzelmek, az élmények és a benyomások tárolásáért, illetve ez érzékeli mások érzelmeit is. A frontális lebenyünk, mely a legmagasabb szinten ad jelentést viselkedésünknek, felelős az empatikus megnyilvánulásunkért is. Ez a terület az, amely próbálja megérteni, mi történik a másikban éppen.

Az empátiának több összetevője van: egyrészt a kognitív, azaz, hogy megértjük a másik gondolatait és érzéseit; másrészt az érzelmi, amikor megosztjuk az érzéseinket; és az együttérző, amely meghaladja az aggodalom kifejezését és ezen a szinten igyekezzük csökkenteni a másik fájdalmát is. Tehát nem csak kifejezzük sajnálatunkat, hanem törekszünk arra, hogy ha egy kellemetlen állapotban van, akkor kimozdítsuk abból.

Ha szeretnénk fejleszteni az empátiánkat, akkor a legfontosabb, hogy tudatosabban odafigyeljünk az interakcióinkra: gyakoroljuk az aktív hallgatást, azaz figyeljünk a másik mondanivalójára, adjunk teret arra, hogy elmondhassa gondolatait és érzéseit. Ezután törekedjünk arra, hogy visszatükrözzük számára, amit ebből megértettünk. Gyakori hiba, hogy olyan módon reagálunk a másikra, amivel áttereljük a szót a saját élményeinkre és ezzel saját magunkra. Igyekezzünk az ő realitásában maradni és támogatni őt. További fontos „szabály”, hogy a másik érzelmeit ne vonjuk kétségbe, azokkal ne vitatkozzunk. 

Az olvasás szintén elősegíti az empátia fejlődését, hiszen a könyvekben is más emberek gondolatai és érzései tárulnak elénk, s azok megértésével gyakorolhatjuk az empatizálást.

Számos kutatás megerősíti azt is, hogy a meditáció is képes segíteni az empátia fejlesztésében, ugyanis aktiválja agyunk azon területeit, melyek felelősek az empatizálásért. Emellett a meditáció az én-tudatosság növelésében és a saját érzelmeink tudatosításában is segíthet, amely szintén része a jó empátiás készség kialakulásának.