Ausztria: elvándorolnak a frissdiplomás orvosok
Még nincs nagy gond, de vidéken már érezhetően nehezebb betölteni a család orvosi állásokat. És programozható: ha nem sikerül megakadályozni az elvándorlást, hamarosan súlyos orvoshiány sújtja majd az osztrák egészségügyet. Már csak azért is, mert a szakorvosok negyede betöltötte az 55 évet, vagyis hamarosan nyugdíjba vonulási hullámra kell számítani. Az orvostársadalom, élén a kamarával a képzési rendszer megváltoztatását látja szükségesnek.
Ausztriából ugyanis nem a szakorvosok vándorolnak el – jobb fizetés reményében – hanem a friss diplomások. Rájuk otthon a szakorvosi képesítés megszerzése előtt még három gyakorló év vár, márpedig az ehhez szükséges helyet nem könnyű megszerezni. Néha három-négy év várakozás után jut egy-egy friss diplomás rezidensi álláshoz, márpedig a doktori cím és diploma ellenére e szakorvosi felügyelettel letöltött gyakorlat az általános orvosi kvalifikáció (nem hivatalos) feltétele. A rezidensi állások áldozatul esnek a kórházak takarékoskodási intézkedéseinek. Egy fiatal bécsi orvos (a fővárosban a legnagyobb rezidensi állás hiánya) 36-38 éves korára számíthat szakorvosi kvalifikációra. A várakozás éveire persze elhelyezkedhet az illető mondjuk egy praxisban, kisegítőként, kap is a negyvenórás heti munkáért 200 euró havi bért. Egyébként nem törvényben rögzített előírás, hogy a szakorvosképzés csak a rezidensi évek letöltése után kezdődhet, mégis ez a gyakorlat, az orvostársadalom ezt szokta meg.
A rezidensekkel ráadásul a legtöbb osztrák kórházban méltánytalanul bánnak. Mi vagyunk az osztály bolondjai – panaszolja az egyik érintett, és társai nagyonis egyetértenek vele. Őket szalajtják leletért, sokszor kávéért, a nővérek feladatait végzik, vért vesznek le, vérnyomást mérnek, és a fizetség se túl nagy. Viszont éjszakai és hétvégi ügyeletre előszeretettel osztják be őket. A nekik biztosított tevékenységek nem is igen adnak új ismereteket, így előfordulhat, hogy a delikvens a rezidensi évek után sem érzi magát „felnőtt” önálló orvosnak, vagyis semmivel sem tart előbb, mint a diplomaosztás után.
Nem csoda, hogy aki teheti, más országban keresi a boldogulást. Németországban különösen a keleti tartományokban óriási orvoshiány van, más a képzési rendszer, a frissen végzett azonnal megkezdheti a szakorvosképzést, vagy dolgozhat önálló családorvosként. Nyelvi akadály sincs és az ausztriainál jobb a kereset. Jelenleg nagyjából kétezer osztrák orvos dolgozik Németországban (2002-ben ez a szám még 800 körül volt). Svájc is vonzó, több százan ott keresik a boldogulást, de Anglia, Dánia és Svédország is kedvelt a fiatal orvosok körében. A kivándorlás üteme egyre nő, és az is tény, hogy nem egyszerű az évekkel későbbi hazatérés sem. Nagyon valószínű, hogy aki egyszer állást talált külföldön, ott is marad.
A megoldás a képzési rendszer változtatása, konkrétan a rezidensi évek törlése lenne – vélik a szakemberek. A vita már megindult a konkrét megoldási javaslatokról. A hároméves gyakorlat helyett az egyetemi tanulmányokba kellene beiktatni egy klinikai-gyakorlati évet, és bevezetni az általános orvosi képzést – hangzik a kamara álléspontja
Alois Stöger egészségügyi miniszter elképzelése nem egyezik a kamarai ötlettel. Ő a svéd modellt tekinti elfogadhatónak. Eszerint a végzett orvos egy éves gyakorlati évet lenne kötelesek letölteni: fél év jutna a sebészetre, fél év a belgyógyászatra, különös tekintettel a sürgősségi ellátásra. Ha itt kiállta a próbát, jöhetne a következő lépcső: kétéves általános orvosi, vagy ötéves szakorvosi képzés. Csak ezek után kaphatná meg az illető az engedélyt hivatásának gyakorlására.
A kérdés nyitott: most szakbizottság vizsgálja, melyik a járható út. Ausztriában eközben élénk figyelem kíséri a külföld hasonló gondjait. A sajtó részletesen beszámolt a cseh orvosok harcáról, Szlovénia orvoshiányáról. A magyar orvosok helyzete ugyanakkor nem téma.
