Szászi Júlia (Bécs) cikkei

Még nincs nagy gond, de vidéken már érezhetően nehezebb betölteni a család orvosi állásokat. És programozható: ha nem sikerül megakadályozni az elvándorlást, hamarosan súlyos orvoshiány sújtja majd az osztrák egészségügyet. Már csak azért is, mert a szakorvosok negyede betöltötte az 55 évet, vagyis hamarosan nyugdíjba vonulási hullámra kell számítani. Az orvostársadalom, élén a kamarával a képzési rendszer megváltoztatását látja szükségesnek.

A cél a takarékoskodás

 2004. december 14. nagy nap volt a burgenlandi Oslip – és az osztrák egészségügy – életében: megkezdődött az első egészségügyi csipkártyák, az E-Card névre keresztelt elektronikus beteglapok próbaüzeme.

 Egészségügyi csipkártya

 Az orvosi rendelőt felkereső betegeknek ezután nem kell megvárniuk, amíg rongyosra lapozott kartonjukat előkeresik, elég átnyújtaniuk a plasztiklapocskát, aminek leolvasása egyetlen pillanatig tart. Az év végén próbaüzemre bocsátott kártya 2005 első felében minden osztrák beteghez eljut. Ezzel talán vége a cetli-vircsaftnak – jelenleg 24 millió kartotékot tárolnak a különböző rendelőkben, ambulanciákon, kórházakban. Az öröm azonban nem felhőtlen: csaknem 13 évig tartott, amíg az első próbaüzem után mégiscsak valóra válik a korszerűsítés. Ráadásul ez a kártya egyelőre csak a biztosított nevét és biztosítási számát tartalmazza, még csak az egységes európai biztosítás céljaira sem használható.

 Mindez adatvédelmi okokkal magyarázható – ám a rendszerben benne van a lehetőség más adatok tárolására, s ha a beteg kéri, ez meg is történik. Mivel mindenkinek érdeke, hogy egyetlen mozdulattal az ország bármely rendelőjében, kórházában megismerhetőek legyenek egészségügyi információi, feltételezhető, hogy a nagy többség félreteszi aggályait, s hozzájárul a kiegészítéshez.