A román egészségügy az összeomlás szélén
Románia az összes többi EU-tagállamnál kevesebbet költ egészségügyi ellátásra, és az eddigi legsúlyosabb recesszió miatt a jövőben még ennél is kevesebbet tervez a területre fordítani. Mindez veszélyezteti a betegek megfelelő ellátását.
Egy májusi eset rámutatott a román egészségügyi rendszer „betegségére”: egy 9 éves kisfiú eltörte karját, a kórházban fertőzést kapott és 4 nap múlva meghalt. Az apa 6 dollárt tudott adni az orvosnak, és úgy véli ha ennél több pénze lett volna, akkor meg lehetett volna menteni az életét. Az intézmény vezetőit elbocsátották, az új igazgató pedig úgy nyilatkozott: „Ez a gyermek a rendszer áldozata volt. De mi vagyunk a rendszer, és a mi hibáink tükröződnek vissza az ilyen esetekben”. Másik, szintén nagy port kavart eset volt, amikor egy operetténekesnő egy rutinműtét után kómába esett és majdnem meghalt egy bukaresti kórházban.
A román kórházak országszerte súlyos adósságoktól szenvednek. Előfordul, hogy nem tudják beszerezni a szükséges összes gyógyszert és orvosi műszert sem, gyakran kifogynak alapvető dolgokból, mint például antibiotikumok. A fenti okok miatt aki csak teheti, külföldön kezelteti magát (így tett az elnök is, akinek porckorongsérvét Bécsben operálták néhány éve).
Aki csak teheti, külföldre megy
A rossz körülmények elől nem csak a betegek, hanem a szakemberek is menekülnek: 2007 óta majdnem 5000 orvos – 10-ből 1 – emigrált Nyugat-Európába, ahol 10-szer ennyit kereshetnek. Az egészségügyi tárca vezetője, Cseke Attila mindössze a GDP 3,6%-val gazdálkodhat, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi költségvetés az EU-tagországok között Romániában a legalacsonyabb: a brit egészségügyi kasszának kevesebb, mint fele, a német szaktárca büdzséjének pedig mintegy harmada. Mivel a gazdasági helyzet várhatóan nem javul, így nincs remény arra sem, hogy a területen dolgozók bére rendeződjön. Jelenleg egy kezdő orvos havonta mintegy 400 USD-t keres, a nővérek még ennyit sem. Sőt, a kormány takarékossági intézkedései között az is szerepel, hogy ezeket a jelentéktelen béreket 25%-kal csökkentse.
Mindezek ellenére Cseke Attila nem ért egyet azzal, hogy a román egészségügy az összeomlás szélén áll, ő inkább „nagyon nehéz pillanatként” értékeli a jelen helyzetet. Mint mondta, sok ok vezetett idáig, többek közt például az, hogy az elmúlt 20 évben 19 egészségügyi miniszter volt: „Néhány miniszter elkezdett valamilyen változtatást, de nem volt ideje keresztülvinni azt, majd a következő miniszter egy teljesen más stratégiához fogott hozzá.” Nevetve hozzáteszi: „A román egészségügyi miniszterek átlagos hivatali ideje 8 hónap, valójában ez épp a 8. hónapom a hivatalban.”
Határokon átívelő probléma
A román egészségügy nehéz helyzete nem csak az ország problémája: Az EU-n belül itt a legmagasabb a tuberkulózis fertőzések aránya – így Románia jelen pillanatban nemcsak az egészségügyi szakembereket, hanem a baktériumokat is exportálhatja az a unión belül utazgató román polgárokkal.
A BBC rádióadásának teljes angol nyelvű anyaga itt hallgatható meg!