A magyarországi fiatalok gondolatai a drogszabályozásról
Az illegális droghasználat összetett kérdés, hiszen az alapvető egészségügyi és pszichológiai problémakör összekapcsolódik intézményi és közösségi problémákkal, de a szervezett bűnözéssel is. Az Ifjúságkutató Intézet kutatásai azt mutatják, hogy a fiatalok továbbra is a nemzedéküket érintő, egyik legégetőbb problémaként tartják számon a kábítószerek elterjedését. A 15–29 éves korosztály jelentős része szerint könnyű hozzájutni efféle szerekhez, kétharmaduk a szigorúbb törvényi szabályozás mellett érvelt.
Növekvő hozzáférés életkori és területi különbségekkel
Az Ifjúságkutató Intézet 2023 elején végzett felmérésében ezer 15–29 éves magyar fiatal személyes megkérdezésével vizsgálta a kábítószerekhez való hozzáférés megítélését. A válaszadók többsége szerint nem könnyű kábítószerhez jutni, ugyanakkor nagyon jelentős, nem elhanyagolható a megkérdezetteknek azon része (44 százalék), akik szerint igen: 13 százalékuk szerint nagyon könnyű, további 31 százalék szerint pedig könnyű lenne illegális szerekhez jutni. Ez a tendencia növekedést mutat a 2016-os adatokhoz képest, amikor a könnyű hozzáférhetőséget érzékelők aránya (nagyon könnyű 13 százalék, könnyű 23 százalék) alacsonyabb volt.
Mindezek arra utalnak, hogy az illegális kábítószerek tartósan jelen vannak a fiatalok környezetében, azonban nem egyenletes arányban. A drogokhoz való hozzáférést a fiatalabbak egyszerűbbnek érzik. Kibővítve a korcsoportot a 15–39 évesekre azt tapasztalhatjuk, hogy 10 százalékpontnyi különbség figyelhető meg a 25 év alattiak és felettiek között. 25 év alatt szinte minden második, míg 25 év felett jelentősen kisebb arányban gondolják könnyűnek a hozzáférést. A 15–19 évesek 46 százaléka, a 20–24 évesek közül minden második (49 százalék) megkérdezett szerint, ha akarna könnyen hozzájuthatna illegális kábítószerhez.
Nemek között is nagyjából 10 százalékpontos különbséget láthatunk a 40 év alattiak csoportjában, a férfiak 46 százaléka, a nők 37 százaléka tartja könnyűnek a drogokhoz való hozzáférést. Területi szempontból kiemelkedik Budapest, ahol minden második megkérdezett szerint könnyű hozzájutni kábítószerekhez, hasonlóképpen gondolják a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élők.
Az Ifjúságkutató Intézet fesztiválkutatása arra is rávilágított, hogy a fiatalok jelentősen nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fesztiválokon. Míg az országos átlag szerint a fiatalok 42 százaléka vélte úgy, hogy könnyen hozzáférhetne kábítószerekhez, addig a fesztiválozók 51 százaléka állította ugyanezt a rendezvények területére vonatkozóan.
Szigorítás- vs. enyhítéspártiak 68:25
A 2023-as kutatási eredmények azt is mutatják, hogy a fiatalok többsége nem támogatja a drogok legalizálását: 68 százalékuk a szigorúbb szabályozás mellett foglalt állást, míg mindössze 25 százalékuk támogatta az enyhítést (a maradék nem tudott vagy nem akart állást foglalni a kérdésben).
Habár a szabályozás szigorítása mellett érvelő fiatalok aránya meggyőző, az illegális kábítószerek elleni fellépésnek nem kizárólag a törvényi keretek szigorításán szükséges nyugodnia.
Egyre többen hangsúlyozzák a megelőzés és az edukáció szerepét, valamint a mentális egészség kérdését a prevenció során. A drogprobléma ugyanis nem kizárólag önmagában álló jelenség, hanem szorosan összefügg az életkörülményekkel, a szorongás szintjével és az önismeret hiányával. Fontos tehát, hogy a szabályozás szigorítása közben az ifjúság „immunrendszerét” is fejleszteni, amelyhez jó alapot jelent, hogy a fiatalok maguk is felismerik a problémát.
A kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy kiemelten fontos a törvényeknek érvényt is szerezni, azaz a kábítószerrel való kereskedést ellehetetleníteni. Komoly figyelmeztetés, ha minden második 25 év alatti fiatal szerint könnyű hozzáférni illegális kábítószerekhez. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a hozzáférés esélyét minimálisra csökkenthessük a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportokban.
