A magyar elnökség alatt fogadták el az Európai Kardiovaszkuláris Akciótervet
2024. december 3-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a szakmai ajánlást, amely alapvető változásokat hozhat a szív- és érrendszeri betegségek európai kezelésében. Az Európai Kardiovaszkuláris Akciótervet Magyarország soros uniós elnökségének egyik kiemelkedő eredményeként tartják számon, amelynek kidolgozásában a magyar kardiológus szakma is jelentős szerepet játszott.
A szív- és érrendszeri betegségek az Európai Unióban és világszerte is a vezető haláloknak számítanak, a 440 millió európai lakosságból több mint 60 millió főt érintenek, és több mint 1,7 millió ember halálát okozzák a kontinensen minden évben. Emellett a kórkép mintegy 282 milliárd euróba kerül a gazdaságnak évente és komoly terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024 második félévében betöltő Magyarország ezért egyik kiemelt témájaként tárgyalta a szív- és érrendszeri betegségek kezelését.
Az Európai Unió Tanácsának december 3-án elfogadott szakmai ajánlása (ún. tanácsi következtetése) hangsúlyt fektet a szív- és érrendszeri megbetegedések elsődleges és másodlagos megelőzésére, a korai felismerésre és a szűrővizsgálatokra, valamint a kardiovaszkuláris betegségek kezelésének és rehabilitációs ellátásának optimalizálására. A dokumentum arra kéri a tagállamokat, hogy terjesszék ki a szív- és érrendszeri kockázati tényezők szűrési programjait, tegyenek lépéseket az egészség társadalmi-gazdasági és környezeti meghatározóinak kezelésére, és növeljék a hozzáférést a betegek és családok igényeihez igazodó terápiához.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) korábbi alelnöke kiemelkedő eredményként jellemezte, hogy a soros magyar elnökség idején, kevesebb mint fél év alatt fogadták el a szakértői egyeztetésekkel alátámasztott szakmapolitikai ajánlást. „Ez egy komoly siker, nemcsak Magyarországnak, hanem a magyar kardiológiának is” – fogalmazott dr. Merkely Béla, kiemelve, hogy a folyamat első állomása a magyar elnökség negyedik napján, a kardiovaszkuláris egészségről tartott magas szintű miniszteri találkozó volt a Belügyminisztériumban, amelyen a magyar kardiológusok – köztük a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnökeként dr. Merkely Béla –, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Unió 27 tagállamának szakmapolitikai vezetői vettek részt. „Gratulálok és köszönöm kollégáimnak, hogy sikerült visszahelyeznünk ezt a kulcsfontosságú témát az Európai Unió cselekvési tervébe. A végső nyereség pedig az Európai Unió lakossága körében is érzékelhető lesz: növelhetjük az egészséges emberek számát, jobb lehetőségünk nyílik a kockázati tényezők csökkentésére, a korai felismerés pedig a megfelelő kezeléshez és így a várható élettartam növekedéséhez is hozzájárul” – hívta fel a figyelmet dr. Merkely Béla. Az ESC vezetősége levélben köszönte meg Magyarország és a magyar kardiológia ez ügyben tanúsított elkötelezettségét, aktivitását és szakmai munkáját.
Az EU Tanácsa az ajánlásban arra is felkéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a megfelelő finanszírozást, és átfogóan térképezze fel a szív- és érrendszeri egészséget szolgáló intézkedések körét. A javasolt lépések között szerepel a bizonyítékokon alapuló megelőzés támogatása, az innovatív kezelések előmozdítása, valamint a digitális egészségügyi eszközök hatékony használata a jobb adatintegráció és kutatás érdekében. Ezek az intézkedések a szív- és érrendszeri betegségek és a rák közös kockázati tényezőinek – például a helytelen táplálkozás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód – csökkentésére irányulnak.
A döntést az európai szakmai szervezetek, így a Szív- és Érrendszeri Egészség Európai Szövetsége (EACH) és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) is üdvözölték.