A KEKVA-modell felszámolása nyithat kaput az uniós forrásoknak
A májusban hivatalba lépő új kormány egyik legfontosabb gazdasági-külpolitikai feladata az uniós források körüli évek óta húzódó jogi és bizalmi konfliktus rendezése lesz, írja a Portfolio.
A Portfolio cikke szerint a tét nem csupán az Erasmus+ és Horizon Europe programok visszaszerzése, hanem a magyar gazdaság számára kritikus uniós források, köztük a helyreállítási alap, az RRF teljes körű felszabadítása.
A forrásokat blokkoló vita alapját az úgynevezett „KEKVA”-modell, azaz a közérdekű vagyonkezelő alapítványi struktúra körüli összeférhetetlenségi kifogások képezik. Az Európai Bizottság szerint a magyar fél eddigi módosításai elégtelenek voltak, mivel a kifogások konkrét intézményi garanciákra vonatkoznak, mint a túl hosszú kuratóriumi mandátumok, a nem megfelelő „kihűlési idő” a politikai és gazdasági szereplők között, valamint a vagyonnyilatkozati rendszer hiányos átláthatósága.
Bár a vita jogi alapokon zajlik, de politikai síkon is eszkalálódott, azonban az uniós fél jelzései szerint a helyzet technikailag viszonylag gyorsan korrigálható. Brüsszel nem ideológiai, hanem intézményi megfelelőségi problémaként kezeli a kérdést, így egy koherens, átláthatósági szempontból megfelelő reformcsomag elfogadása után a programokhoz való hozzáférés akár heteken belül helyreállhatna.
A vita rendezése az oktatási és mobilitási szempontokon túl jelentős makrogazdasági hatással bírna. Az uniós finanszírozási csatornák újranyitása több száz milliárd forintos likviditást és fejlesztési forrást jelentene a magyar oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs szektor számára. Az új kormány számára a sikeres megegyezés nemcsak a befagyott források feloldását, hanem a szélesebb uniós pénzügyi együttműködés újbóli stabilizálását is jelentené, teszi hozzá a Portfolio cikkéhez az Economx.
