A hagyományos orvoslás és a tudományos bizonyítékok

Augusztus 12-én váratlan poszttal jelentkezett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ex-Twitteren, az X-en. Miután megemlítették, hogy a ma jóváhagyott gyógyászati termékek 40 százaléka – köztük az aszpirin, illetve több fogamzásgátló vagy rákgyógyszer – valamilyen természetes hatóanyaggal rendelkezik, és hogy a hagyományos gyógyászat emberek millióinak egészségét biztosíthatja világszerte, azt kérdezték követőiktől, hogy a felsoroltak közül melyik módszert vették már valaha igénybe. Az akupunktúra vagy az ájurvédikus gyógyítás mellett a felsorolásban szerepelt a tudomány szerint jobb esetben csak hatástalan, de potenciálisan kártékony homeopátia vagy a csontkovácsolás is.

„Wow, a WHO jóváhagyta a homeopátiát” – kommentálta Elon Musk a meglepő fejleményt saját posztjában, de az olvasó-tényellenőrök is egyből elhelyeztek egy megjegyzést a poszthoz, miszerint „a homeopátia, a csontkovácsolás és a természetgyógyászat nem számít hagyományos orvoslásnak, inkább áltudományként jellemezhetők, mivel olyan országokban és korokban alakultak ki, ahol és amikor a modern tudomány már kifejlődött. Továbbá az akupunktúra mai formájának is modern gyökerei vannak.”

A szervezetnek négy nap kellett ahhoz, hogy reagáljon a kritikákra. „Meghallottuk a poszttal kapcsolatos aggályaitokat és visszajelzéseiteket, és elismerjük, hogy jobban is megfogalmazhattuk volna ezt az üzenetet” – írták az új bejegyzésben. Mint kifejtették, azon dolgoznak, hogy a hagyományos orvoslás módszereiről tudományos bizonyítékokat szerezzenek, és megértsék, hogy azok valóban biztonságosak és hatékonyak-e, és ha igen, miért. A cél nemes: mivel a világ számos pontján megfelelő egészségügyi ellátás híján sokkal inkább hozzáférhetők a tradicionális módszerek, azok a megfelelő tudományos értékelés után emberek millióinak egészségéhez járulhatnak hozzá.

Ám a korrigálással sem volt mindenki megelégedve. A TheLiverDoc néven publikáló hepatológus és alternatívgyógyászat-kritikus azt írta: „Minden »hagyományos orvoslási« gyakorlat, amit szégyenszemre felkaroltak az eredeti posztban, az ájurvédától kezdve az akupunktúrán át az unaniig és a természetgyógyászatig, mind áltudományos gyakorlat, vagyis primitív, elavult, tudománytalan és néha nagyon ostoba (homeopátia) elveken alapuló ősi terápiák.” Szerinte ezért lehetetlen küldetés, hogy a tudományos módszer alkalmazásával bármire jussanak ezek vizsgálata során, hiszen az áltudományos módszereket „ellentmondásos, eltúlzott vagy cáfolhatatlan állítások jellemzik, a szigorú kísérletek helyett a megerősítési torzításra támaszkodik és hiányzik belőle a más szakértők általi értékelésre való nyitottság”.

A WHO tavaly India kormányának 250 millió dolláros támogatásával alapította meg a Hagyományos Orvoslás Globális Központját, amelynek székhelye a Gudzsarát állambeli Dzsámnagarban található – a város egyik nevezetessége az indiai népi gyógyászokat képző ájurvédikus egyetem. Idén augusztusban pedig összehívták az első hagyományos orvoslási csúcstalálkozót is, amit augusztus 17–18-án rendeztek meg az állam egy másik városában, Gandhinagarban. A globális rendezvényen elsősorban ázsiai és afrikai országok miniszterei, kutatói és praktizáló népgyógyászai, valamint dél-amerikai és óceániai országok őslakosainak képviselői vettek részt, míg az USA-t főként gyógyszercégek, Európát pedig leginkább a regionális WHO-kirendeltségek képviselték.

A hagyományos orvoslással kapcsolatos tudományos ismeretek fejlődését ugyanolyan szigorú normákhoz kell kötni, mint az egészségügy más területein. Ehhez új módszertani gondolkodásra lehet szükség, hogy ezeket a holisztikusabb, kontextuálisabb megközelítéseket jól kezeljük, és olyan bizonyítékokat szolgáltassunk, amelyek kellően meggyőzők és szilárdak ahhoz, hogy politikai ajánlásokhoz vezessenek” – mondta a konferencia előtt John Reeder, a WHO Egészségügyi Kutatások Főosztályának igazgatója.

Ha valahol lett volna lehetőség a kritikusok által hőn áhított szélesebb szakértői kör bevonására, az egy hagyományos gyógyászati konferencia – az utólagos értékelések szerint azonban a meghívottak névsora fájóan egyoldalú volt, így komolyan vehető eredményre sem juthattak.

Az alternatív gyógyászat kritikusai aggodalommal kísérték a fejleményeket. „Attól tartok, hogy ez a találkozó végül ugyanazokat a gyakran hangoztatott közhelyeket és vágyálmokat fogja kifejezni, amiket már jól ismerünk” – idézi a Nature az Exeteri Egyetem komplementer orvoslással foglalkozó kutatóját, Edzard Ernstet, aki több könyvében is megkérdőjelezte már az alternatív orvoslási módszerek létjogosultságát.

A teljes összeállítást a Qubit közli.