2050-re valószínűleg véget ér az emberi civilizáció
Az ausztrál Breakthrough – National Centre for Climate Restoration az eddigi legkeményebb üzenetek formájában fogalmazza meg, mi várhat az emberiségre. A Qubit cikke.
A tanulmány szerzője David Spratt klímakutató, a Breakthrough kutatási igazgatója, valamint Ian Dunlop, aki korábban fosszilis energiahordozókban utazott mint cégvezető, még az Ausztrál Szénszövetség elnöke is volt, ma pedig a köztiszteletben álló kutatói csoport, a Római Klub tagja, amely az elsők között figyelmeztetett az üvegházhatású gázok kibocsátásának veszélyeire. A két szerző nem kevesebbet állít, mint hogy a túl konzervatív tudományos klímaforgatókönyvek következtében „káoszba fulladt világ” vár az emberiségre, és „az emberi civilizáció 2050-re nagy valószínűséggel véget ér“, mivel a Föld egyszerűen megszűnik számunkra lakható lenni. Mindennek gyökere természetesen az exponenciálisan növekvő kártételekkel járó klímaváltozás, valamint a vele párosuló globális cselekvőképtelenség. Az egyre extrémebb időjárási körülmények olyan káoszt szabadítanak el, amellyel a társadalmak nem bírnak majd el – érvelnek a szerzők a tanulmányban, amelyhez az ausztrál hadsereg korábbi főparancsnoka, Chris Barrie admirális írt előszót.
Mint írja, a szerzők „feltárják a kendőzetlen valóságot arról a kétségbeejtő helyzetről, amelyben az emberek és a bolygónk vannak, felkavaró képet adva arról a reális lehetőségről, hogy az emberiség úton van a lehető legszörnyűbb módon bekövetkező kihalás felé”. A tanulmány amellett érvel, hogy „a klímaváltozás már középtávú egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve”, és arra szólít, hogy a politikai döntéshozók vegyék komolyabban a legrosszabb kimenettel számoló forgatókönyveket is, ennek jegyében pedig tervezzék újra a szükséges intézkedéseket.
A jelentés szerint a klímakatasztrófa káros hatásai, így például az élelmiszer- és vízhiány, fokozzák a meglévő társadalmi-politikai instabilitást, és az elkövetkező harminc évben felgyorsítják a zavar és a konfliktusok kialakulását. Ahhoz, hogy ezekre megfelelően felkészüljön az emberiség, arra lenne szükség, hogy az országok alaposan vizsgálják ki és gondolják újra saját klíma-kockázatkezelésüket, és ennek a folyamatnak nagyban kell különböznie a megszokott gyakorlattól. Ahogy a tanulmány szerzői a Guardianen közölt véleménycikkükben fogalmaznak: a klímaváltozásra való felkészülést háborús alapokra kell helyezni, azaz „úgy kell mozgósítani a klímavészhelyzetre, mintha háború lenne”.
Ehhez viszont az extrém, példa nélküli kimeneteket kell számba venni ahelyett, hogy a történelmi tapasztalatokon alapuló, középutas forgatókönyvekkel számolnának.
