hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 5
#1
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2016-10-13

Az ENSZ 193 tagú Közgyűlése egyhangúlag a portugál António Guterrest választotta meg a világszervezet főtitkárának.

#2
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2015-06-01

Az idegengyűlöletnek is vannak biológiai meghatározói, ami nem azt jelenti, hogy nem lehet változtatni rajta, azonban ez sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint sokan remélik.

#3
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2012-02-22

Hogyan lehetséges, hogy az oxitocin, amit eddig a szerelem és a szülői szeretet, valamint a szociális kötődések hormonális kialakítójának véltek, az antiszociális viselkedés és az idegengyűlölet létrejöttéért is felelős?

#4
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2011-06-04

Ellen Bialystok, a kanadai York Egyetem kognitív idegtudós közel 40 éve tanulmányozza a kétnyelvűség agyra gyakorolt hatását. Ez idő alatt számos előnyt sikerült kimutatnia a rendszeresen két nyelvet használóknál, kutatásai szerint még az Alzheimer-kór tüneteinek kialakulását is késlelteti.

#5
Medical Tribune III. évf.18. szám
Medical Online
2005-09-01
Nehézbulvárok Nagy a magyar irodalom párizsi állatkertje! A Hunok Párisban (Illyés Gyula, 1946) A párizsi regény (Szomory Dezső, 1929), a Párizsi eső (Hevesi András, 1936), az Idegen emberek (Márai Sándor, 1930), hogy csak a legjelentősebb prózákat említsem. Igen, a régebbi magyar írónak az volt Párizs, mint a mainak Berlin, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a húszas- harmincas években a vándorok nem állami ösztöndíjból éltek, hanem filléreken tengődtek, szinte mesebeli szegénységben. És mégis maradt mindenki, vállalta a franciák megveszekedett idegengyűlöletét, a magányt és a nyomort; Márai három hétre tervezett tartózkodásából például 6 év lett. (Vaszary: „Idestova hat hónapja, hogy négyheti tanulmányútra jöttem ki Párizsba.”) Mert a magyar irodalom közös nagy élményét kiáltotta világgá a legnagyobb párizsi magyar: „Páris nem ereszt el!”
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A magyar lakosság mintegy negyedét tekinthetjük egészségtudatosnak, akiknek van kellő energiájuk ahhoz, hogy mindennapjaikat az egészségük fenntartását is figyelembe véve szervezzék, és egészségben éljenek.

Népszerű tévhit – amely mostanában egyre inkább megváltozóban van –, hogy a SARS-CoV-2 lassabban változik, mutálódik, mint más vírusok.