Az intesztinális mikrobiom a veleszületett immunrendszeren keresztül befolyásolja metabolizmusunkat, egy tanulmány azokat az útvonalakat is bemutatja, amelyek révén a metabolizmusszabályozó szerep érvényesül.
Egyre mélyebben megismerjük a génszerkesztő eszközként is használt CRISPR/Cas rendszerek működését és felhasználhatóságát: a Nature Microbiology tanulmánya arról számol be, hogy a gazdasejt endonukleázai is részt vesznek a baktériumok immunrendszerének érésében, míg az eLife közleménye a génszabályozó régiók részletes megismerésének lehetőségét demonstrálja.
Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.
A neuronok Parkinson-betegségben megfigyelt pusztulása valószínűleg az endoplazmás retikulumban vagy a fehérjék feltekeredését szabályozó mechanizmusban fellépő stresszhatásokra vezethető vissza – írja az OTSZ Online.
Sokáig evolúciós rejtély volt, hogyan alakulhatott ki az állatvilág legextrémebb szexuális attribútuma, egy gyümölcslégyfajta spermiuma, ami ezerszer hosszabb, mint a hím teste. A Nature egy tanulmánya most megnyugtatja az evolúcióval kapcsolatban aggódókat: van tudományos magyarázat.
A genetikai rendellenességek jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az egyedülálló kutatások, amelyeket Juhász Gábor, az ELTE tudományos főmunkatársa és nemzetközi partnerei végeznek.
35 ezerből 1 ember súlyos betegségért felelős mutációt hordoz, a tankönyvek szerint akár már régen meg kellett volna halnia, azonban mégsem jelentkeznek nála a kór tünetei. Miért?
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?