Számos szakember vett részt a depresszió egyéni és társadalmi-gazdasági terheit felmérő tanulmány elkészítésében.

A háziorvosok oltási tevékenységét segítő szakmai ajánlást készítettek a háziorvosok szakmai vezetői, számolt be az országos kollegiális vezető.

A nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10%-ánál jelentkezik szellemi hanyatlás. A családorvosi gyakorlatban a legfontosabb, hogy a feledékenységről, az ismeretanyag csökkenéséről beszámoló idős páciens vagy hozzátartozó esetén felmerüljön a demencia gyanúja.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Az alvásmedicina ismeretanyaga, terápiás eljárásai számos neurológiai betegségben hasznosíthatók. A háttérben meghúzódó alvászavarok kezelésével eredményesen befolyásolhatjuk ezeket a neurológiai betegségeket.

A progresszió lassításának kutatása kiemelt jelentőségű. Sajnos a legelterjedtebb mechanizmus, az agyi béta-amiloid lerakódás gátlását célzó klinikai vizsgálatok ez idáig többnyire sikertelennek bizonyultak.

A krónikus napközbeni aluszékonyság gyakori panasz, amely jelentősen rontja a munkavégzés teljesítményét, az életminőséget, összetett mechanizmus révén gátolja a mentális funkciókat és gyakran vezethet fatális következményhez is.

Több idegsebészeti újítás úttörője Valálik István címzetes egyetemi docens, aki elsőként ültetett be itthon agyi pacemakert. A Növekedés.hu kérdezte.

A szkizofrénia gyógyszeres kezelése a mai napig a dopaminhipotézisen alapuló receptorgátlásra épül. A mai ismereteink alapján azonban a szkizofrénia patofiziológiája sokkal inkább magyarázható a neurotranszmitter-rendszerek komplex egymásra hatásának egyensúlyi eltolódásával, mintsem önmagában a dopaminpályák kóros működésével. Mindemellett a kóreredettel kapcsolatos kutatásokat megtermékenyítően mozdította előre a szkizofrénia immunológiai hipotézise, ami lehetőséget ad a genetikai prediszpozíció, az idegfejlődés és a környezeti tényezők integrálására. Mindezekre alapozva számos új terápiás lehetőség fejlesztése megindult, melyek lassan a napi gyakorlatban is megjelennek.

Magyar kutatók eredményei nyomán javítani lehet a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedők életminőségén, írja a hvg.hu.