A bétablokkolók (BB) évtizedek óta a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésének alapvető gyógyszercsoportját képezik. Alkalmazásuk kiterjed a hipertóniára, a koszorúér-betegség különböző formáira, a szívelégtelenségre és számos ritmuszavarra. Bár az elmúlt években újabb hatásmechanizmusú gyógyszerek jelentek meg, a BB-k szerepe továbbra is meghatározó, mivel prognózisjavító hatásuk számos klinikai helyzetben igazolt.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

Bár tartós fogyást és ideális testsúlyt életmódváltással a legnehezebb elérni, szakemberek szerint mégis ez a kívánatos módszer, már csak azért is, mert ez jár a legkevesebb szövődménnyel.

A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) prevalenciája gyorsan növekszik. Napjainkban ez a leggyakoribb májbetegség, amely a világ népességének egynegyedét érinti, és rendszeresen együtt jár olyan anyagcserezavarokkal, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és kardiovaszkuláris betegségek.

Szükséges-e a zsírszövet jelenléte az élethez?

A zsírszövetben zajló patofiziológiai folyamatok, valamint az elhízás és a krónikus gyulladás közötti kölcsönhatások világos megértése a társbetegségek kialakulásának jobb megértéséhez vezethet, és új célpontokat biztosíthat az elhízás kezelésében.