A krónikus vírushepatitisek jelentős visszaszorításának feltétele a kormányzati szándék, a széles körű társadalmi összefogás és a jól átgondolt eliminációs terv. Ugyanakkor számos nehezítő tényezőre és körülményre lehet számítani mind a döntéshozók, mind a megvalósítók, mind pedig az érintett, veszélyeztetett egyének részéről.

Az Egészségügyi Világszervezet 2030-ig célul tűzte ki az új hepatitis B és C fertőzések számának 90 százalékos, a betegséghez társuló halálozásnak pedig 65 százalékos csökkentését.

A krónikus vírushepatitiszek, mint népegészségügyi probléma teljes felszámolását tűzték ki célul a Hepatitisz Világnapon.

Csak a legsúlyosabb, hepatitis C-vel fertőzött májbetegek jutnak a jó eredménnyel gyógyító terápiához, a kevésbé előrehaladott stádiumban lévőknek is meg kell várniuk, míg romlik az állapotuk.

A Magyar Gasztroenterológiai Társaság ezévi nagygyűlésén előadott dr. Shomron Ben-Horin, a  Chaim Sheba Medical Center gyulladásos bélbetegek kezelésével foglalkozó  részlegének igazgatója is – ez alkalommal készült vele interjúnk.

Magyarországon 70 000 lehet a hepatitis C-vírussal fertőzöttek száma, akiknek zöme nem tud fertőzöttségéről, holott időben felfedezve az gyógyítható lenne.

A hagyományos tavaszi hepatológiai kongresszus a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hepatológiai Szekciója, a Májbetegekért Alapítvány és a Magyar Májkutatási Társaság közös rendezvénye.

Az ombudsman szerint a fertőző májgyulladás kezelésére vonatkozóan az állam úgy állított fel szakmai követelményeket, hogy a megvalósításhoz nem biztosított elegendő forrást.

A nyugati életmód terjedésével a fejlődő világban rohamosan nő a gyulladásos bélbetegség előfordulása, ami a kezelési algoritmusok és lehetőségek újragondolását sürgeti. Milyen tanulsággal jár mindez a fejlettebb országok számára?