Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.
Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.
A Nature Biomedical Engineering folyóiratban jelent meg az a közlemény, amelyben mesterségesen szerkesztett peptidek által kiváltott fokozott antitumor-válaszról számoltak be emlőrákos egér modellszervezetekben.
A Harvard Medical School kutatói a Nature folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a B-sejtek egyik alcsoportjának egy specifikus génexpressziója limitálja a tumorellenes T-sejtek aktiválását.
Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?